Kollektív szerződéshez kötné a 400 óra túlmunkát az MGYOSZ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként – fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának ülése után.

Hozzátette, a lehetőségek a kihasználásról pedig majd a kollektív szerződésben állapodhatnak meg a munkaadók és a munkavállalók. Rolek Ferenc hozzátette, lényegében ez volt a teljes munkaadói oldal – Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP) – álláspontja is. (A javaslat a munkaidőkeretnél kollektív szerződéshez kötné a 3 éves időtartamot, a 400 óra túlmunka viszont általános szabályként kerülne be.)

A parlamenthez Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselők nyújtották be azt a törvénymódosító indítványt, amelynek az elfogadását követően három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, és a munkáltatóknak 3 éves időszakon belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal, illetve 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

Az MGYOSZ alelnöke szerint a törvény módosítása a munkáltatók széles körében nem merült fel igényként, ezért úgy vélte, hogy ez a tervezet csak a munkaadók szűk rétegének jelentene némi segítséget a munkaerőhiány kezelésében. A 400 túlóráról megjegyezte, hogy ennek a bevezetését általánosan azért nem támogatják, mert nagyon magas munkaterhelést jelent a dolgozóknak, ami egészségileg is káros.

A szerdai kormányülésen ismertetik majd a szociális partnerek véleményét a kérdésben – mondta az alelnök.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkaadói oldallal egyetértettek abban, hogy a tervezett módosítás nagy terhet jelentene a munkavállalóknak. Továbbá mindkét oldal úgy vélte, hogy a jövőben a törvény módosítást célszerű lenne szakmai egyeztetést követően tárca-javaslatként benyújtani az Országgyűléshez – tette hozzá.

Elmondta, az álláspontok megismerése érdekében a VKF munkavállalói oldalának – Magyar Szakszervezeti Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége – képviselői szerdán délelőtt a parlamentben találkoznak a tervezetet benyújtó fideszes képviselőkkel.

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.