Kósa: csak akkor lehet többlettúlóra, ha a dolgozók is akarják

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 28.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy – saját beleegyezésükkel – többet dolgoznak érte – közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett.

Elmondta, a beterjesztett javaslathoz benyújtandó módosító indítvány egyértelműsíti majd: a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak.

A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra – fejtette ki Kósa Lajos, megjegyezve, hogy az európai uniós felső korlát 416 óra.

Azonban a konstrukció “csak a dolgozók beleegyezésével” működhet – ismételte meg a politikus, aki szerint “kipukkadt a lufi”, nem igaz, amiről az ellenzék beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó.

Azt is hangsúlyozta: a törvénymódosítási javaslata nem érinti azt az előírást, hogy főszabály szerint a munkahét 5 napos, 40 órás, napi 8 órás, és marad a heti két pihenőnap is.

Ugyanakkor a munkavállalók érdekében kezdeményezett módosítások közé sorolta Kósa Lajos az egyenlőtlen munkaterheléssel dolgozók pihenőnapjára vonatkozó szabályozás tervezett megváltoztatását, hogy a pihenőnap egyról kettőre nőne, és azt is kiemelte, hogy a munkarend-megváltoztatást a jövőben a munkavállaló is kezdeményezheti.

Szólt továbbá arról, hogy megmarad a törvényben az az EU-s irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni. “Minden olyan felvetés, hogy csak három év múlva fogják kifizetni a dolgozókat (…), marhaság” – fogalmazott, hozzátéve, kizárólag az egyenlőtlen terhelésre vonatkozó munkaidő-szervezési szabályozás változik. Megjegyezte egyébként, hogy a gyakorlati életben a féléves elszámolás a leghosszabb.

Jelezte végül, hogy tárgyalni fog munkaadói érdekképviseletekkel is.

Arra a kérdésre, hogy a munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselői hogyan reagáltak az egyeztetésen, a Fidesz politikusa azt mondta: sokallták a 400 órát, kedvezőbbnek tartanák a 350-et, de “miután ott van a munkavállaló beleegyezésének kényszere, nem fog semmi sem menni, ha a munkavállalók nem mennek bele”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


NFSZ: csökkent az álláskeresők száma februárban
2019. március 20.

A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a februári zárónapon 265 500 álláskereső szerepelt, több mint 13 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

A kötetlen munkarend előnyei
2019. március 20.

A munkáltató számára nem mindig az jelenti a nagyobb előnyt, ha munkavállalói munkaidő-beosztása felett 100 százalékos kontrollt gyakorol. Egyes munkavállalók esetében a kötetlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzést eredményez, nem mellesleg a munkáltató költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentésére is alkalmas.

Mikor jogellenes a sztrájk?
2019. március 20.

Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.

Sztrájkkészültség a BKV-nál
2019. március 19.

Sztrájkkészültség a BKV-nál

A szakszervezetek kedden megkezdték a sztrájk előkészületeit, mert keveslik a cégvezetés 5 százalékos béremelési ajánlatát - olvasható az Egységes Közlekedési Szakszervezet közleményében.

Újabb 5 milliárd forint jut kkv-k munkahelyteremtésére
2019. március 19.

Ötmilliárd forintból ismét pályázatot hirdet a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására - jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a keddtől induló pályázat révén 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.