Kósa: csak akkor lehet többlettúlóra, ha a dolgozók is akarják

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 28.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy – saját beleegyezésükkel – többet dolgoznak érte – közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett.

Elmondta, a beterjesztett javaslathoz benyújtandó módosító indítvány egyértelműsíti majd: a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak.

A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra – fejtette ki Kósa Lajos, megjegyezve, hogy az európai uniós felső korlát 416 óra.

Azonban a konstrukció “csak a dolgozók beleegyezésével” működhet – ismételte meg a politikus, aki szerint “kipukkadt a lufi”, nem igaz, amiről az ellenzék beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó.

Azt is hangsúlyozta: a törvénymódosítási javaslata nem érinti azt az előírást, hogy főszabály szerint a munkahét 5 napos, 40 órás, napi 8 órás, és marad a heti két pihenőnap is.

Ugyanakkor a munkavállalók érdekében kezdeményezett módosítások közé sorolta Kósa Lajos az egyenlőtlen munkaterheléssel dolgozók pihenőnapjára vonatkozó szabályozás tervezett megváltoztatását, hogy a pihenőnap egyról kettőre nőne, és azt is kiemelte, hogy a munkarend-megváltoztatást a jövőben a munkavállaló is kezdeményezheti.

Szólt továbbá arról, hogy megmarad a törvényben az az EU-s irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni. “Minden olyan felvetés, hogy csak három év múlva fogják kifizetni a dolgozókat (…), marhaság” – fogalmazott, hozzátéve, kizárólag az egyenlőtlen terhelésre vonatkozó munkaidő-szervezési szabályozás változik. Megjegyezte egyébként, hogy a gyakorlati életben a féléves elszámolás a leghosszabb.

Jelezte végül, hogy tárgyalni fog munkaadói érdekképviseletekkel is.

Arra a kérdésre, hogy a munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselői hogyan reagáltak az egyeztetésen, a Fidesz politikusa azt mondta: sokallták a 400 órát, kedvezőbbnek tartanák a 350-et, de “miután ott van a munkavállaló beleegyezésének kényszere, nem fog semmi sem menni, ha a munkavállalók nem mennek bele”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
2019. május 22.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége

Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók
2019. május 21.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

A Munka Törvénykönyvét érintő GDPR változások
2019. május 21.

A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.

Októbertől igényelhető a nyelvi diákhitel
2019. május 21.

A hitel az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.