Vitáztak a parlamentben a szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett javaslatról

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 28.
Címkék: , ,
Rovat:
Az Országgyűlés kedden este tárgyalni kezdett a túlóra- és munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes javaslatról.

Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők önálló képviselői indítványban módosítanák a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos szabályokat és a munkaerő-kölcsönzés minimális díjával összefüggő szabályokat. Kósa Lajos előterjesztői expozéjában kifejtette: a jelenlegi szabályok szerint munkaidő-keretes elszámolás esetén 250 óra túlmunkát rendelhetnek el 12 hónap alatt, a módosítással ezt a keretet 400 órára és 36 hónapra módosítanák. Hozzátette: ez a szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat.

A törvényjavaslat másik eleme szerint a munkaerő-kölcsönzőknek megszabnák, hogy önköltségi ár alatt ne vállalhassanak munkát. A javaslat ugyanis megszabná, mely az a minimális ár, amely alatt nem vállalhatnak munkát. A képviselő elmondása szerint, ha alacsonyabb áron dolgoznak, akkor vagy adót nem fizetnek, vagy járulékokat, vagy teljes bért, a kormány viszont azt szeretné, ha a minimálbér és a szakmunkás minimálbér minden dolgozó számára elérhető legyen.

Kósa Lajos közölte: a javaslat nyugati megoldásokat alkalmaz, ezért nehezen tud mit kezdeni azzal, ha valaki “armageddont, összeomlást, rettenetet, bérrabszolgaságot” vizionált.Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára jelezte, a kormány támogatja az előterjesztést.

Barcza Attila (Fidesz) vezérszónokként azt mondta, a cégek Magyarországon az alacsony társasági adó miatt is egyre kevesebb adót fizetnek, a gazdasági növekedés stabilizálódott, az ország jó irányba halad. Hozzátette: nem a munkavégzés növelése a cél, mert a heti átlagos munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Jelezte, mivel a javaslat támogatja a kormány gazdasági célkitűzéseit, ezért a Fidesz is támogatja az előterjesztést.

Pintér Tamás (Jobbik) szerint a magyar dolgozói társadalom sírját ássák meg, mivel ha megszavazzák, akkor egy átlagos dolgozó kevesebbet lehet a családjával, mivel évente 50 napot elvehetnek tőlük. A Fidesz törvényileg akarja kizsákmányolhatóvá tenni a dolgozókat, az “örömködő” multinacionális cégek pedig alig várják az elfogadását.

A képviselő azt kérte Kósa Lajostól és Szatmáry Kristóftól, hogy menjenek le a Dunaferrbe pár műszakot dolgozni, hogy megtudják, milyen a vasműben “robotolni”, utána mondja azt, hogy ez a javaslat a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Az MSZP álláspontját két vezérszónok ismertette. Harangozó Tamás    azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egy “rabszolgatörvény” és a kormány büszkén hirdeti, hogy a kizsákmányoló multinacionális cégek és a profit oldalán állnak. Megjegyezte, hogy Németországban 35 óra a munkaidő és átszámítva 400 ezer forint a minimálbér, itthon viszont 48 órát írnának elő. Ehhez képest csodálkozik a kormánypárt, hogy munkaerőhiány van – tette hozzá a képviselő.

Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, heti hat nap munkavégzésre kényszerítik a dolgozókat, miközben a nemzeti konzultáció új ívén azt írják, hogy a gyereknek joga van az anyja és az apja körében felnőni.

Székely Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) vezérszónoka szerint a kormány a magyar munkavállalók életét sújtó törvényeket hoz, miközben a kabinet tagjai milliárdosokká válnak. Hangsúlyozta, a kormánypárti képviselőknek vissza kellene vonnia ezt a törvényjavaslatot, a kabinet pedig helyette a bérek emelésére koncentráljon.

Az LMP vezérszónoka, Csárdi Antal cinikusnak nevezte a javaslat azon indoklását, amely szerint a változtatással javul a munkavállalók alkupozíciója. Szólt arról is, a Fidesz-KDNP ezzel a javaslattal egy klasszikus neoliberális lépést hajt végre. Csárdi Antal azt kérdezte, a kormányoldal miért a multinacionális cégeket képviseli a magyar munkavállalókkal szemben, akiknek a javaslat elfogadása akár hetente egy egész nap túlmunkát is kötelezően elrendelhetnek munkaadóik. A munkaadóknak ráadásul lehetőségük lesz csak három év után kifizetni a túlórapénzt.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka időutazáshoz hasonlította a javaslatot, amelynek elfogadása után szerinte a magyar dolgozóknak az 1951-es szintre emelkedik a kötelező munkaidője. Kiemelte, a német óriásvállalatok hazájukban nem tudják ilyen módon átverni érdekeiket a helyi politikával szemben, mivel az a választópolgárok érdekeit képviseli. “A Fidesz harminc ezüstpénzért eladta a magyar munkavállalókat a német ipari lobbinak” – jelentette ki, majd reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetek és a magyar emberek ellenállásán megtörik majd ez a kezdeményezés.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek: