Kollektív szerződéshez kötné a 400 óra túlmunkát az MGYOSZ

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 28.
Címkék: ,
Rovat:
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként – fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának ülése után.

Hozzátette, a lehetőségek a kihasználásról pedig majd a kollektív szerződésben állapodhatnak meg a munkaadók és a munkavállalók. Rolek Ferenc hozzátette, lényegében ez volt a teljes munkaadói oldal – Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP) – álláspontja is. (A javaslat a munkaidőkeretnél kollektív szerződéshez kötné a 3 éves időtartamot, a 400 óra túlmunka viszont általános szabályként kerülne be.)

A parlamenthez Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselők nyújtották be azt a törvénymódosító indítványt, amelynek az elfogadását követően három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, és a munkáltatóknak 3 éves időszakon belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal, illetve 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

Az MGYOSZ alelnöke szerint a törvény módosítása a munkáltatók széles körében nem merült fel igényként, ezért úgy vélte, hogy ez a tervezet csak a munkaadók szűk rétegének jelentene némi segítséget a munkaerőhiány kezelésében. A 400 túlóráról megjegyezte, hogy ennek a bevezetését általánosan azért nem támogatják, mert nagyon magas munkaterhelést jelent a dolgozóknak, ami egészségileg is káros.

A szerdai kormányülésen ismertetik majd a szociális partnerek véleményét a kérdésben – mondta az alelnök.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkaadói oldallal egyetértettek abban, hogy a tervezett módosítás nagy terhet jelentene a munkavállalóknak. Továbbá mindkét oldal úgy vélte, hogy a jövőben a törvény módosítást célszerű lenne szakmai egyeztetést követően tárca-javaslatként benyújtani az Országgyűléshez – tette hozzá.

Elmondta, az álláspontok megismerése érdekében a VKF munkavállalói oldalának – Magyar Szakszervezeti Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége – képviselői szerdán délelőtt a parlamentben találkoznak a tervezetet benyújtó fideszes képviselőkkel.

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
2019. május 22.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége

Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók
2019. május 21.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

A Munka Törvénykönyvét érintő GDPR változások
2019. május 21.

A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.

Októbertől igényelhető a nyelvi diákhitel
2019. május 21.

A hitel az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.