Lemaradtunk a női foglalkoztatásban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar nők foglalkoztatási rátája az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár kedvező, hogy ezen belül viszonylag sokan dolgoznak teljes munkaidőben, az inaktívak igen magas aránya miatt szintén a sereghajtók közé tartozunk. Az InfoTandem heti infografikája.


Hazánkban a 15–64 éves korú nők 50,6 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, s ezzel a 27 uniós tagországból csupán Olaszországot, Görögországot és Máltát előztük meg. Az uniós átlaghoz mért 7,9 százalékpontos elmaradás – amint az Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos beszámolójából kiderül – főképp a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek és a 6 év alatti gyermeket nevelők relatíve alacsony rátáinak tudható be.

Előnyös körülmény, hogy a foglalkoztatottakon belül nálunk viszonylag magas a teljes munkaidőben dolgozók aránya: a 46,1 százalékos érték 6,1 százalékkal magasabb az EU-átlagnál. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország, valamint Ciprus, Finnország és Portugália található. A statisztikai értelemben vett részmunkaidős – tehát heti 35 órát nem meghaladó idejű – foglalkoztatás tekintetében viszont messze az átlag alatt vagyunk a tavalyi 4,5 százalékos aránnyal, csupán Bulgária és Szlovákia van mögöttünk.

A gond az, hogy a nők alacsony részmunkaidős foglalkoztatása igen magas, 43,2 százalékos inaktivitással jár együtt. Ez ugyan az 1997-es 51,4 százalékhoz képest komoly javulás, de az elmúlt évben magasabb arányt csak Máltán, Olaszországban és Romániában mértek. A közösség átlaga 8,1 százalékponttal alacsonyabb a miénknél. Ez lényegében azt jelenti – húzza alá a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosának jelentése –, hogy a teljes foglalkoztatás megszűnte nálunk az inaktivitásba kényszerített szinte minden olyan nőt, akik nem tudtak heti több mint 35 órát a munkájukkal tölteni. A 15–64 évesek közül 6,2 százalék volt tavaly munkanélküli (a legjobb rátának a 2001-ben mért 2,6 százalék számít), ami megfelel az uniós átlagnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Vasutas Szakszervezet: El a kezekkel a home office-tól!

Végtelenül barátságtalan lépésnek tartja a Vasutasok Szakszervezete Lázár János legújabb népszerűtlen döntését, a home office betiltását. A VSZ a vasutasok tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében is felszólítja a minisztert, vonja vissza ez a családellenesnek is számító intézkedést.

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).