Lemaradtunk a női foglalkoztatásban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar nők foglalkoztatási rátája az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár kedvező, hogy ezen belül viszonylag sokan dolgoznak teljes munkaidőben, az inaktívak igen magas aránya miatt szintén a sereghajtók közé tartozunk. Az InfoTandem heti infografikája.


Hazánkban a 15–64 éves korú nők 50,6 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, s ezzel a 27 uniós tagországból csupán Olaszországot, Görögországot és Máltát előztük meg. Az uniós átlaghoz mért 7,9 százalékpontos elmaradás – amint az Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos beszámolójából kiderül – főképp a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek és a 6 év alatti gyermeket nevelők relatíve alacsony rátáinak tudható be.

Előnyös körülmény, hogy a foglalkoztatottakon belül nálunk viszonylag magas a teljes munkaidőben dolgozók aránya: a 46,1 százalékos érték 6,1 százalékkal magasabb az EU-átlagnál. Előttünk a másik 9 volt keleti blokkbeli ország, valamint Ciprus, Finnország és Portugália található. A statisztikai értelemben vett részmunkaidős – tehát heti 35 órát nem meghaladó idejű – foglalkoztatás tekintetében viszont messze az átlag alatt vagyunk a tavalyi 4,5 százalékos aránnyal, csupán Bulgária és Szlovákia van mögöttünk.

A gond az, hogy a nők alacsony részmunkaidős foglalkoztatása igen magas, 43,2 százalékos inaktivitással jár együtt. Ez ugyan az 1997-es 51,4 százalékhoz képest komoly javulás, de az elmúlt évben magasabb arányt csak Máltán, Olaszországban és Romániában mértek. A közösség átlaga 8,1 százalékponttal alacsonyabb a miénknél. Ez lényegében azt jelenti – húzza alá a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosának jelentése –, hogy a teljes foglalkoztatás megszűnte nálunk az inaktivitásba kényszerített szinte minden olyan nőt, akik nem tudtak heti több mint 35 órát a munkájukkal tölteni. A 15–64 évesek közül 6,2 százalék volt tavaly munkanélküli (a legjobb rátának a 2001-ben mért 2,6 százalék számít), ami megfelel az uniós átlagnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.