Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kizárólag jogszabály-értelmezési bizonytalanságon, tévedésen alapuló különbségtétel az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítására nem ad alapot – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperesek általános iskola tanítói, majd 2012 júniusában okleveles pedagógia tanár szakképzettséget szereztek. Ezt követően munkáltatójuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján a G fizetési osztályból I fizetési osztályba sorolta őket. 2013. január 1-ével munkáltatói jogutódlás következett be, a felperesek a KLIK alkalmazásába kerültek. A kinevezés-módosításban besorolásuk továbbra is az I fizetési osztályra szólt, amelynek során figyelembe vették a mesterképzésen szerzett okleveles pedagógia tanár végzettségüket. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jén hatályba lett rendelkezései alapján a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak az előmenetel és illetménymegállapítás tekintetében kikerültek a Kjt. hatálya alól, ezért kinevezésük módosításával illetményük az új besorolási szabályok szerint került megállapításra. Az alperes a felperesek besorolásakor mesterképzettségüket nem vette figyelembe, azonban az ország néhány iskolájában annak figyelembevételével állapították meg a tanítók illetményét.
A kereseti kérelem tartalma
A felperesek szerint az alperes téves jogszabály-értelmezés alapján sorolta be őket, erre tekintettel az alperest az illetménykülönbözet megfizetésére kérték kötelezni. Álláspontjuk szerint az alperes tévesen értelmezte a vonatkozó rendelkezéseket, valamint megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is, mivel az általa foglalkoztatott pedagógusok között volt olyan, akinek az övékkel egyező pedagógiai mesterképzettségét a besorolásnál figyelembe vették.
A felperesek által megjelölt jogszabályhelyek
A köznevelési törvény 97. § (20a) bekezdése alapján a 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,
c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén.
A felperesek szerint mesterfokozatuk miatt a c) pont alkalmazandó esetükben.
Az első- és másodfokú bíróság döntése
A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a felperesek keresetét. A bíróság kiemelte, hogy a felperesek által megszerzett okleveles pedagógiai tanári szakképzettség nem előírt követelmény az általuk betöltött tanítói munkakörhöz. A bíróság szerint nem lehet kiragadva értelmezni a köznevelési törvény 97. § (20a) bekezdését, ez ugyanis csak az illetményalap mértékét határozza meg az egyes fizetési kategóriákban, amelyből nem következik, hogy valamennyi mesterfokozattal rendelkező pedagógusnak az illetményalapját e szabály alapján kell megállapítani. Mivel a köznevelési törvény értelében a munkakör ellátásához a törvényben előírt iskolai végzettség és szakképesítés vehető figyelembe, és ez képezi a besorolás alapját, ezért az adott esetben a tanítói munkakörhöz kapcsolódó tanítói végzettségnek megfelelően csak az alapfokozat alapján számítható az illetményalap. Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatban arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy bár az alperes által működtetett egyes tagintézményekben valóban voltak mesterfokozatú besorolású tanítói munkakörű pedagógusok, azonban ezen besorolások a megkeresést követően részben módosításra kerültek.
A másodokon eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú döntést.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperesek szerint mivel a törvény az illetményalap számításánál nem tartalmaz feltételt úgy, mint a fokozat meghatározásánál, így a pedagógusnak a legmagasabb képesítési fokozata szerint kell megállapítani az alapilletményét abban az esetben is, ha az nem kötelező a munkaköre betöltéséhez.
A Kúria megállapításai
A Kúria nem találta megalapozottnak a döntést. Kiemelte, hogy szemben a korábbi Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó szabályaival a köznevelési törvény alapján az előmenetel esetében az előírtnál magasabb fokú képzettség megléte és annak hasznosítása nem kap ellentételezést. Az törvény 64. § (4) bekezdése szerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, szakképesítés és szakképzettség alapján sorolható be, ez pedig a tanítói munkakörök esetében a tanítói szakképzettséget jelenti. Mindezek alapján a felperesek besorolására jogszerűen került sor, és helyesen állapították meg illetményüket. Kiemelte továbbá a Kúria azt is, hogy mivel az köznevelési törvény kötelezően alkalmazandó rendelkezései alapján történt a felperesek besorolása, a jogszerű besorolás nem változtatható meg azon a jogalapon, hogy az irányadó jogszabály végrehajtása az ország egyéb tankerületeiben eltérő értelmezés szerint történt, vagyis nem sérült az egyenlő bánásmód követelménye.
Így a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. II. 10.593/2015.) a Kúriai Döntések 2016/9. számában M.19. szám alatt jelent meg.
