Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, évente átlagosan 9,89 százalékkal – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.


Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám. A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében „2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény” – mondta az államtitkár.

Bár az irány jó, de még korántsem dőlhetünk hátra – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma Magyarországon 332-334 euró között van a minimálbér, az EU-tagállamok között még mindig az utolsó harmadban, tehát van hova fejlődni.

Közölte, hogy a minimálbér és az átlagbér aránya Magyarországon 44 százalékos, ami az EU-n belül a 7. legjobb adat. A minimálbér és az átlagbér közötti leszakadást mutató adaton elemzők és politikusok sokat vitatkoznak, ez a hetedik hely „nem rossz” – mondta.

Kiemelte, hogy a bruttó minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt, 2013-ban 98 ezer forintra nőtt, ami 33 százalékos növekedést jelent három év alatt.

Szavai szerint a kormánynak az elmúlt három évben sikerült megteremteni az egyensúlyt a minimálbér növekedése és a foglakoztatás között, mivel nem romlott hanem javult a foglalkoztatás a minimálbér növekedésének hatására, a versenyszférában is. Az eredményhez megtett kormányzati intézkedések közül kiemelte a bevezetett szociális hozzájárulási adókedvezményt, a munkahelyvédelmi akciótervet, és a bérkompenzációt.

Szólt arról is, hogy a vállalkozási szférában 2010-től 2013 augusztusig a nettó reálkeresetek a családi kedvezmény nélkül 5,6 százalékkal nőttek, amihez a családi kedvezmény még 3,5 százalékot jelent. Így például az egygyermekes családoknál a nettó reálminimálbér 10 százalékkal, kétgyermekesnél 18,5 százalékkal, három vagy több gyermek esetén 17 százalékkal nőtt 2010 óta.

Czomba Sándor szerint idén is jelentős reálkereset-növekedés prognosztizálható, mivel a tavalyi bérmegállapodáson még 5,2 százalékos inflációval számoltak, miközben a mutató 2 százalék körül alakul ebben az évben.

Jelezte azt is, hogy jelenleg az országban összesen 750 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren vagy garantált bérminimumon, közülük 580 ezren a versenyszférában, 170 ezren a közszférában dolgoznak.

Forrás: NGM, MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Vasutas Szakszervezet: El a kezekkel a home office-tól!

Végtelenül barátságtalan lépésnek tartja a Vasutasok Szakszervezete Lázár János legújabb népszerűtlen döntését, a home office betiltását. A VSZ a vasutasok tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében is felszólítja a minisztert, vonja vissza ez a családellenesnek is számító intézkedést.

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).