MASZSZ: forradalmi változást hozhat az uniós minimálbérrendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfogadott uniós keretrendszer nyomán elterjednek a kollektív szerződések, megerősödnek a szakszervezetek biztonságos béremelési rendszert kapnak a dolgozók – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Jelentős lépés, az érdekvédelem sikere az európai minimálbér keretrendszeréről szóló, előzetes uniós megállapodás, amely Magyarországon forradalmi változást hozhat – így kommentálta a június 7-én született döntést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szövetség a kezdetek óta támogatta a javaslatot, amely a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazza – jelezték.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az európai minimálbér nem minden országra érvényes azonos minimális bért jelent, hanem egy egységes, állandó rendszer szerinti meghatározást.

uniós minimálbérrendszerAz elnök szerint a munkavállalók érdeke lenne, hogy a jelenlegi szövegezés végső jóváhagyásra mielőbb megtörténjen és a tagállamok átvegyék a keretrendszert.

A magyar munkavállalók csak nyerhetnek az uniós keretrendszer bevezetésével, hiszen a majdani direktíva a biztonságos, kiszámítható és igazságos minimálbér emelés mellett a szakszervezetek jogainak megerősítését is tartalmazza, ami jelentős védelmet nyújt a munkahelyeken dolgozóknak – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

A tervezet értelmében csak szakszervezetek jogosultak kollektív szerződést kötni, erre a munkavállalói képviseleteknek a jövőben nem lesz lehetőségük – figyelmeztetett. A kollektív szerződéses lefedettség országos arányának a jövőben el kell érnie a 80 százalékot, ami hazánkban jelenleg nagyjából 20 százalékos – emelte ki a szakszervezeti elnök a várható változásokat ismertetve a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.