Tűzoltók éjszaka – uniós ítélet a különleges munkaszervezésről
Az unió bírósága az éjszakai munkát végzők – feladatuk jellegének megfelelő – jogvédelmi szintjét vette górcső alá egy bolgár, tűzoltók által indított perfolyam nyomán.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket. Ennek ellenére még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adnia munkavállalóknak.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról az országgyűlés elé terjesztett T/1705. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadó (szja) törvényben és az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvényben jövőre jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket.
Miközben a kifizetőt (munkáltatót) terhelő közterhek mellett adható említett juttatások köre nem változna, a javasolt módosítások eredményeként jövőre ezek a juttatások három kategóriába tartoznának. Mit jelent ez pontosan?
Egyes meghatározott juttatások változatlan feltételekkel
A törvényjavaslat nem érinti
formájában keletkező jövedelem adókötelezettségét.
Ez azt jelenti, hogy ezeknek a juttatásoknak a fogalmi meghatározása, feltételrendszere nem változna, és a juttatónak továbbra is 1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t (összesen 51,17 százalékot) kell fizetnie.
Béren kívüli juttatások
Továbbra is a béren kívüli juttatások csoportjába tartozna
Ezek fogalmi meghatározásai, juttatásának feltételei, egyedi értékhatárai nem módosulnának, de a juttató közterhe a javaslat értemében mintegy 15 és fél százalékponttal növekedne. Ez abból adódik, hogy a 16 százalék szja mellett az eddigi 14 helyett 27 százalék lenne az eho mértéke.
Ezen felül további szigorítás, hogy csak
Ez azt jelenti, hogy
Egyes meghatározott juttatások növelt adóalappal
A javaslat új kategóriaként vezeti be bizonyos juttatásokra az 1,53-szoros adóalapszorzót, aminek következtében a 16 százalék szja és a 27 százalék eho megfizetésével ebben a körben 65,79 százalék lenne a juttatót terhelő kötelezettség.
Ide tartozna
Béremelés vagy cafeteria?
A magánszemély szempontjából a szándékolt módosítások azt jelentik, hogy a juttató 10 000 forint ráfordításából
Kétségtelen, hogy még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni, de ha juttatónak nem lesz fedezete a bruttó juttatási keret növelésére, a többlet-teher nyilvánvalóan a magánszemély nettó juttatásának csökkenését eredményezi.
Például 10 ezer forint bruttó keret jelenleg 7369 forint értékű Erzsébet utalványt, vagy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást jelent, míg ha a javaslatot elfogadják, 754 forinttal kevesebbet.
Ha viszont a juttató képes felvállalni a megnövelt közteher-kötelezettségeket,
költségkeretet kell biztosítania. Például 10 ezer forint Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, vagy önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a jelenlegi 13 357 forint helyett, ha a javaslatot elfogadják, jövőre 1760 forinttal több befizetnivalót kell vállalnia.
Emellett még ügyelni kell majd arra is, hogy a juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek (például jutalom-kiváltók). Ezt a tiltást egyes rendelkezések már eddig is tartalmazták, ám a törvényjavaslat (ha elfogadják) jövőre az alapelvek [Szja tv 1. §] közé illeszti a következő szabályt:
„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett (teljesített) tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására kedvező adózási feltételekkel adózó bevételre, jövedelemre (így különösen az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra) vonatkozó szabály nem alkalmazható.”
Az unió bírósága az éjszakai munkát végzők – feladatuk jellegének megfelelő – jogvédelmi szintjét vette górcső alá egy bolgár, tűzoltók által indított perfolyam nyomán.
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!