Még több BKV-s csatlakozik a sztrájkhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatalosan is beleáll a BKV-sztrájkba az Egységes Közlekedési Szakszervezet, amely ezt levélben közölte is a cégvezetéssel. Az EKSZ azonban nem a 3 évre szóló, összesen  30 százalékért buzdítja majd munkabeszüntetésre a tagjait – a napokban sztrájkot hirdetett másik két szakszervezettel ellentétben –, hanem csupán a már novemberben jelzett eredeti követelésükért, az idei 15 + 5 százalékért. Ehhez mindössze 10 milliárd forint kell, szemben a cégvezetés által hangoztatott 3 éves program 34 milliárdos költségével, amelyről a BKV állítja, semmiképpen sem tudja most előteremteni.


Újabb szakszervezet, a BKV-s EKSZ is jelezte a cég vezérigazgatójának, hogy sztrájkolni fog a másik két érdekvédelmi szervezet által már bejelentett időpontban, április 18-tól három napig, április 24-től pedig egy öt napig, amennyiben addig nem teljesül a béremelési követelésük. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet azt is közölte Bolla Tiborral, hogy mostantól részt akar venni a béremelésért folytatott kollektív munkaügyi vitában, s a sztrájk idejére érvényes elégséges szolgáltatási „alkuban” is – írta közleményben a szakszervezet. Így nagyjából a teljes munkavállalói kör részt vesz szervezetten a sztrájkban.

 

Az EKSZ azonban a másik két érdekvédelmi csoporttal ellentétben nem 3 évre 30 százalékos béremelést követel – hiszen a BKV vezetése és a városvezetés is folyamatosan azt szajkózza, hogy nem tudnak 34 milliárd forintot előteremteni e célra –, hanem beéri azzal, ha a cégvezetés teljesíti a már novemberben jelzett 15 + az 5 százalékos bérfelzárkóztatási követelésüket. Legalább ennyivel tisztelje meg a BKV dolgozóit – érvel az elnök, aki azt is hangsúlyozza, hogy csak a mielőbbi béremeléssel, s minimum az általuk követelt mértékkel lehet megállítani az elvándorlást, visszatartani a más cégekhez készülő járművezetőket. A létszám ugyanis rohamosan fogy, ami előbb, utóbb a biztonságos működést veszélyezteti. A vezérigazgató egyébként még 1 forintnyi ajánlatot sem tett, ezért már csak időhúzás lenne a 3 évre való 34 milliárd forint bérköltség azonnali előteremtését követelni – magyarázza az elnök.

Nemes Gábor szerint azonban a cégvezetés lehető legrosszabb magyarázata a béremelés elmaradására az, hogy nincs pénz. Akkor hogyan működik a BKV? – kérdezi Nemes. Az elnök szerint az a cégvezető, aki beismeri, hogy nem tudja a szükséges pénzt előteremteni, alkalmatlan egy ekkora vállalat vezetésére.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.