Megőrzési felelősség az eltűnt telefonért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy munkavállaló bejelentést tesz, hogy céges mobiltelefonja „eltűnt”. Nem egyértelmű, hogy ő maga hagyta el, vagy idegenkezűség van a dologban. Az óvatlan munkavállaló ráadásul a PIN kódot is telefon tokjában tartotta, hozzáférést garantálva így a zsebelőknek számos érzékeny információhoz, céges belépési kódokhoz és üzleti adatokhoz. Mit tehet a munkáltató ilyen esetben? Köteles lenyelni a kárt, vagy átháríthatja a munkavállalóra?

A Munka Törvénykönyve szerinti megőrzési felelősség lehetővé teszi, hogy a munkavállalót akkor is felelősségre lehessen vonni a neki átadott munkaeszközök (felszerelések) eltűnése, vagy megsemmisülése miatt, ha egyébként ennek bekövetkezésében felróhatóság nem terheli. A megőrzési felelősség körébe eső dolgokban bekövetkező hiányért a munkavállaló felelőssége objektív, amelyet a dolog hiányának ténye önmagában megalapoz.

A megőrzési felelősség azonban csak három szigorú feltétel mellett érvényesíthető: (1) a munkavállaló a dolgot állandóan őrizetében tartja, kizárólagos használatra, kezelésre; (2) az átadás visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettség mellett történt; (3) a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt az írásos jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

Ezek a szabályok akkor is irányadóak, ha a megőrzési felelősség tárgya valamilyen modern technikai eszköz. Az „eltűnt” telefonért persze akkor is felelősségre vonható a munkavállaló, ha valamelyik felsorolt feltétel nem áll fenn. Például, ha a munkavállaló a telefont nem egyedül, hanem legalább egy másik kollégájával együtt használta, vagy ha az átadásról nem készült írásos elismervény. Ilyen esetben azonban a munkavállaló csak akkor felel, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezt viszont a munkáltatónak kell bizonyítania, az eltűnés ténye önmagában még nem teszi felelőssé a munkavállalót a telefon értékéért.

Ha viszont a megőrzési felelősség fenti feltételei fennállnak, a munkavállaló csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A gyakorlat alapján nem felel a munkavállaló, ha a megőrzési felelősségébe tartozó dolgot ellopják. Ehhez azonban az szükséges, hogy a lopás egyben elháríthatatlan is legyen. Azaz a mentesülés feltétele, hogy a munkavállaló egyébként mindent megtett a lopás elkerülése érdekében. Hiába hivatkozik tehát lopásra, ha mobiltelefonját nyilvános helyen felügyelet nélkül hagyta (pl. kitette az asztalra egy szórakozóhelyen), vagy nyitott kézitáskában tartotta. Ezért a lopás körülményeit érdemes a lehető legpontosabban megvizsgálni.

Munkajog Navigátor
200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták. A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett. Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

Biztosan nem tartozik az elháríthatatlan ok körébe, ha a munkavállaló mobiltelefonját elveszíti. A megőrzési felelősség lényege ugyanis éppen az, hogy az e körbe eső dolgokat a munkavállaló különösen gondosan kezelje. A jogintézmény rendeltetéséből ered, hogy nem mentesülhet a felelősség alól, ha ezt elmulasztja, és ezért nem tud az átadott dolgokkal elszámolni. Nem elegendő tehát a mentesüléshez egy olyan homályos nyilatkozat, hogy a mobiltelefon „eltűnt”.

Külön érdekesség az esetben, hogy a PIN kód óvatlan tárolása miatt a tolvajok a telefonon tárolt fontos adatokhoz is hozzáférhetnek. A felelősség szempontjából el kell választani egymástól azt a kárt, ami a telefon ellopásából ered, és azt, ami a telefonon tárolt adatok illetéktelen felhasználása miatt éri a munkáltatót.

A fent leírtakból következően magát a telefont illetően a lopás (általában) elháríthatatlan ok. Ezért tehát nem követelhető a munkavállalótól, hogy a készülék árát térítse meg. Az adatok felhasználásából eredő károk megítélése az általános munkavállalói kárfelelősség alapján történik. Eszerint akkor felel a károkért a munkavállaló, ha azok valamely munkaviszonyból eredő kötelezettsége felróható megszegéséből erednek. Álláspontom szerint ez megállapítható, ha a munkavállaló gondatlanul a készülék mellett tárolta a PIN kódot, vagy ha a lopás felfedezését követően nem intézkedik a telefon letiltatása, vagy a kiszivárgott céges jelszavak megváltoztatása iránt. Ha tehát a munkavállaló nem teszi meg a rendelkezésére álló, ésszerű óvintézkedéseket, úgy az ebből eredő károkért felróhatósági alapon felel.

A vizsgált helyzet kellemetlenségét a munkáltató úgy tudja kivédeni, ha gondoskodik róla, hogy a nagy értéket képviselő eszközöket a munkavállalók a megőrzési felelősség feltételeinek fennállása mellett használják, és tisztában legyenek a szükséges óvintézkedésekkel azokra az esetekre, ha a dolog részükről el nem hárítható okból tűnt el.

---