Megugrottak a bérek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várakozásokat messze meghaladó mértékben, 6,4%-kal nőttek a bruttó bérek májusban az áprilisi 2,5% után, míg a nettó bérek növekedése 3,8% volt, ami 1,4%-os reálbércsökkenést eredményezett. A családi adókedvezményekkel együtt azonban feltehetően nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is jóval kisebb lehetett – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal nőttek egy év alatt az év első nyolc hónapjában, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH. A nettó bérek augusztusban 6,2 százalékkal nőttek éves összevetésben, így 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékkal nőttek a reálbérek az év nyolcadik hónapjában.

Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, a közszférában – nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.
Az átlagkereset a versenyszférában 3,5, a költségvetésiben 4,5 százalékkal emelkedett – derül ki a KSH adatsorából.

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 500, a szellemi foglalkozásúak 198 000 forintot vihettek haza. A nettó keresetek a versenyszférában 5,1, a közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek egy év alatt.

A bérnövekedés ütemét a vártnál nagyobbnak nevezte értékelésében Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, amit az egészségügyi béremelések indokolnak; ezek hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal nőttek a fizetések. 

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. A pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció nyomán a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot – írja elemzésében a közgazdász. A növekvő reálbérek nyomán a második negyedévtől nő ugyan a háztartások fogyasztása, de sokan a többletbér nagyobb részét adósságtörlesztésre, vagy a megtakarítások felépítésére fordítják – véli Suppan Gergely.

2012. első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az 5,3 százalékos infláció miatt azonban a reálbérek továbbra is csökkentek.

Májusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal, a nettó keresetek 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. (Májusban a fogyasztói árak 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.)

A rendszeres bruttó keresetek növekedése májusban tovább gyorsult a vállalkozói szektorban és 9,6 százalékkal nőttek, az áprilisi 7,6 és a márciusi 6,8 százalék után.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 ezer 700 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 231 ezer 800 forint volt. A közszférában 208 ezer 400 forint volt egy átlagos alkalmazásban álló bruttó keresete, amennyiben nem közfoglalkoztatás keretében dolgozott. Január-májusban a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (147 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek – derül ki a KSH jelentéséből.

Suppan Gergely, a Takarékszövetkezeti Bank elemzője szerint a váratlanul nagy bérnövekedést részben az okozta, hogy a versenyszférában 9,4%-ra gyorsult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés elérte a 9,6%-ot. A májusi átlagos béreket a költségvetési szféra bérkifizetései is kevésbé húzták le, így itt a bérek 0,6%-kal csökkentek az áprilisi 7,3%-os visszaesés után, ami a nem rendszeres kifizetések 157,5%-os növekedésének köszönhető.

A költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, enélkül a költségvetési szférában 6,2%-os bérnövekedés valósult meg. Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5%-os bérnövekedésre számít az elemző.

A KSH gyorsejelentése itt olvasható.

---