Mentsen meg egy életet a munkaidejében!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közösségi oldalakon, levelezőlistákon gyakran futótűzként terjed annak híre, ha valakinek az egészségi állapota sürgősen, irányított véradást igényel. Ezek az akciók nem egyszer életet mentenek, a késlekedés viszont jóvátehetetlen következményekkel járhat. Mit tehet a munkavállaló, ha alkalmas lenne a véradásra, de közben dolgozni kellene mennie?
A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól a véradáshoz szükséges idő, de legalább négy óra tartamára. Kollektív szerződés, a felek megállapodása vagy munkáltatói belső szabályzat ettől csak a munkavállaló javára térhet el, vagyis a minimálisan véradásra biztosítandó időt négy óránál hosszabb időtartamban meghatározhatja, de nem rövidítheti le. (Kollektív szerződésekben előfordul, hogy a véradó munkavállalónak egy teljes nap mentesülést biztosítanak.)
Egy véradás általában nem tart több órán keresztül, de a véradás helyszínére, és az onnan való visszautazás, az előzetes alkalmassági vizsgálat, az utólagos kalóriapótlás valamint a véradás után kötelező, rövid pihenés indokolja, hogy a munkavállalónak mindenképpen legyen legalább négy óra ideje a teljes procedúrára. Természetesen ez csak egy lehetőség, így ha a véradó munkavállaló előbb végez, és biztonsággal munkába tud állni, akkor ezt a négy óra letelte előtt is megteheti. Ellenkező esetben pedig, ha a véradás teljes tartama – pl. az előzetes várakozás vagy az utólagos regeneráció elhúzódása okán – igazolhatóan meghaladja a négy órát, akkor a munkavállaló e hosszabb időtartamú távollétre jogosult.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Ha a véradást követően a munkavállaló folytatja a munkanapját, akkor a feleknek fokozottan előtérbe kerülnek a munkavédelemmel, munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségei. A munkavállalónak alapvető kötelezettsége, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg munkavégzés céljából. Ebből az következik, hogy a munkavállaló – időmegtakarítás céljából – nem teheti meg, hogy a véradást követően lespórolja az egészségügyi személyzet által előírt, kötelező pihenőidőt vagy étkezést, folyadékpótlást, hanem biztosítania kell saját maga számára a munkaképes állapothoz szükséges regeneráció feltételeit. Ha a munkavégzés során később mégis rosszul érzi magát, ezt köteles azonnal jelenteni közvetlen vezetőjének. A munkáltató is, amennyiben tud arról, hogy a munkavállaló véradáson vett részt, ennek tudatában köteles figyelemmel kísérni a munkavállaló munkaalkalmasságát, és biztosítani számára az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ha kétsége merül fel afelől, hogy a vért adott munkavállaló biztonságos körülmények között el tudja-e látni a feladatát, akár haladéktalanul el kell küldenie a munkavállalót az e kérdés eldöntésére jogosult orvoshoz. A munkáltatónak azt is biztosítania kell, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel (pl. késedelem nélkül elérhető módon kell nyilvántartania, kifüggesztenie stb. a mentők, ügyeletes orvos telefonszámát).
A munkaidőt érintő véradással kapcsolatban a legkomolyabb probléma a véradás időpontjának egyeztetése. Ebben a körben a munkavállalónak és a munkáltatónak a munka törvénykönyve előírt együttműködési kötelezettségükre figyelemmel kell eljárniuk. Hogy ez az együttműködési kötelezettség pontosan mit takar, azt az adott helyzet egyedi körülményei döntik el. Mérlegelni kell a munkáltató és a munkavállaló érdekeit, továbbá a véradáshoz megtörténtéhez fűződő érdeket is. Például, ha a munkavállaló egy sürgősen kért, irányított véradás céljából, vagy behívás alapján kell, hogy megjelenjen egy vérellátó központban, akkor általában csupán annyi várható el tőle, hogy erről a közvetlen vezetőjét mihamarabb, az érintett időszak minél pontosabb behatárolásával tájékoztassa, amennyiben az a munkaidőt érinti. A tájékoztatás azonban semmiképp nem maradhat el, ha erre a munkavállalónak – telefonhívás, elektronikus üzenet útján – lehetősége van. Ha a munkavállaló úgy készül véradásra, hogy az időpont alakítására szélesebb lehetősége van, akkor lehetőség szerint előre kell egyeztetnie erről a munkáltatóval, és észszerű mértékben figyelembe kell vennie a munkáltató szempontjait. Mivel azonban a munkavállaló a törvény alapján mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradás idejére, a jogszerű távollét nem köthető a munkáltató engedélyéhez.
Fontos, hogy a munkavállalónak a munkáltató felhívására igazolnia kell tudni, hogy véradás céljából volt távol. Ennek érdekében érdemes a véradás szervezőjétől a véradás alkalmával igazolást kérni (ha ilyen igazolást automatikusan nem kap a véradó). Amennyiben a véradás elhúzódása miatt a munkavállaló távolléte négy óránál hosszabbra nyúlik, a munkavállalónak célszerű kérnie, hogy az igazolásra írják rá a teljes véradási folyamat kezdő- és végidőpontját. Igazolás hiányában a munkából való kimaradás igazolatlan távollétnek számít, amelynek súlyos munkajogi következményei is lehetnek (akár a munkaviszony megszüntetése), továbbá erre az időre a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel.
A véradás miatt kiesett munkaidőre a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy ezek az órák később nem dolgoztathatók le. Ráadásul a munkavállaló számára ez fizetett távollétet jelent: a véradás miatt nem teljesített munkaórákra távolléti díj jár. Ezért is fontos megkülönböztetni a véradás miatti távollétet a betegség okozta keresőképtelenség miatti távolléttől. Ha például a véradó a véradással kezdte a napját, de a véradást elhúzódása miatt – igazoltan – már egyáltalán nem tud bemenni dolgozni az adott munkanapon, a teljes munkanapot véradás okán történő távollétként kell nyilvántartani. Nem jogszerű, ha ilyenkor keresőképtelenség okán betegszabadságot számolnak el a munkavállalónak, ami anyagi értelemben is hátrányos lenne számára, hiszen a betegszabadság idejére csupán távolléti díjának 70 %-a jár. Megjegyzendő, hogy a véradás idejére való távolléti díj fizetési kötelezettségtől kollektív szerződés akár a munkavállalók hátrányára is eltérhet, a felek egyedi megállapodása azonban díjazás tekintetében is csak a munkavállalóra előnyösebb feltételeket határozhat meg a törvényben foglaltaknál.
