MGYOSZ: a szakemberhiány a növekedés gátja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakemberhiányt jelölte meg a vállalatvezetők 92 százaléka a növekedés legnagyobb korlátjának a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által készített felmérésben, ezért a szakképzés megújítását szorgalmazza a szervezet – mondta a szövetség főtitkára kedden Győrben, A munkaerőpiac aktualitásai és a szakképzés jövője című rendezvényen.

Wimmer István hangoztatta: a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil, de a munkaerőhiány miatt ez kevés ahhoz, hogy a vállalkozások gördülékenyen működjenek. A felmérés szerint a vállalatvezetők azonban továbbra is bíznak saját cégük növekedésében. 

Elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint negyven-ötvenezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de álláspontjuk szerint ez a szám eléri a százötven-kétszázezret. Ehhez társul, hogy Nyugat-Európának nagy az elszívó ereje, az ottani munkaerőhiány miatt is. 

A főtitkár kitért arra is, hogy a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Megjegyezte, hogy alacsony a technológiai színvonal és a munkaerő-szervezés, emiatt pedig a munkaerő igény túlzott. 

Az MGYOSZ főtitkára szerint fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást, az át- és továbbképzés pedig  nagyobb súlyt kell kapjon az aktív munkaerőpiaci eszközök között.

 

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy a magasabb képzettségűek iránti kereslet folyamatosan nő, egy felmérés szerint ugyanakkor a szakmájában OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező száz emberből mindössze 18-an tudnak elhelyezkedni, és az sem biztos, hogy a megszerzett tudása megfelel a munkaadójának. 

A szakképzés intézménye „rettenetesen elaprózott és nagyrészt lepusztult állapotban van” – jelentette ki. Hozzátette: a megoldási javaslatok között szerepel az alapfokú oktatás minőségének javítása, a szakképzés tartalmi módosítása, a pályaorientáció intézményesítése, az innováció megjelenése az intézményekben, valamint hogy a szakmai szervezetek és a munkaadói oldal fokozottan legyen jelen az intézményekben.

Marjay Gyula, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezet elnöke hangsúlyozta: a VOSZ a szakképzés megújítása mellett tette le a voksot, hogy a következő tíz-húsz évben legyen szakképzett munkaerő a kis- és középvállalkozások számára (kkv). 

Hozzátette: bízik abban, hogy rövid távon segít majd a munkaerőpiacon, ha 2018 második felében, vagy 2019-ben a közszférából felszabaduló munkaerőt átképzéssel át lehet vezetni a versenyszférába. Ehhez azonban a felnőttképzésben is előre kell mozdulni.

Az MGYOSZ a jövőben minden megyébe ellátogat, hogy a szakképzést érintő általuk összegyűjtött szempontokat a helyi szakképzési intézmények és vállalatok, vállalkozások tapasztalataival kiegészítve egy javaslatcsomagot állítsanak össze, amit először a társ szakmai szervezeteknek juttatnak el, később a kormány elé terjesztik. Az országjárás első állomása volt a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely.

(MTI)

---