Mi a következménye a késedelmes bérfizetésnek?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági válság növekedésével a munkáltatók árbevétele is csökken, ami miatt a munkavállalók részére történő bérfizetés is nehezebb a megszokottnál. Ha azonban a munkabér nem érkezik meg határidőben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek, érdemes tehát előre átgondolni az alternatív lehetőségeket a jogszerű eljárás érdekében.

A munkaviszonyban a munkáltató két legfőbb kötelezettsége a foglalkoztatás és a munkabér megfizetése. A munkabér megfizetésére vonatkozó határidők a jogszabály által adottak, eszerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 157. § (1) bekezdés]. Amennyiben a felek a munkaszerződésben ennél korábbi határidőben állapodtak meg, például tizedike helyett ötödikében, akkor a munkáltató ehhez a határidőhöz köteles tartania magát. Ezek a határidők azt jelentik, hogy legkésőbb ezen a napon a munkavállaló bankszámláján ott kell lennie a munkabérének, hogy azzal a munkavállaló a határidő lejártának napján már rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bekezdés]. Kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállalók esetében erre a határidőre elegendő az alapbér felének megfelelő összeget megfizetni akkor, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg. A fennmaradó összeget pedig a teljesítmény megállapításakor kell kifizetni. [Mt. 157. § (2) bekezdés]

Ritkábban fordul elő, hogy a felek készpénzes bérfizetésben állapodnak meg. Ekkor ugyanúgy a tárgyhót követő tizedik napig kell megfizetni a munkabért, ám részletesen szabályzásra került, hogy a határidő mikor tekinthető megtartottnak. Ezek a szabályok is azt segítik elő, hogy a készpénzben díjazott munkavállalók is rendelkezhessenek bérükkel a határidő lejártának napján. Eszerint, ha a bérfizetés napja, például a hónap tizedike, heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon ki kell fizetni a munkavállalót [Mt. 159. § (2) bekezdés]. Úgyszintén, ha a bérfizetés napján a munkavállaló jogos okból hiányzik, az előző munkahelyen töltött napon ki kell őt fizetni. Ha ez nem lehetséges, mert például a munkavállaló megbetegedett, a munkáltató költségén meg kell küldeni számára a tartózkodási helyére a bérét [Mt. 159. § (3) bekezdés]. Szabadság kivétele esetén még a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni mind a szabadság alatt esedékessé váló munkabért, mind a szabadság időtartamára járót [Mt. 159. § (4) bekezdés]. A készpénzes bérfizetés ezen szabályaitól azonban megállapodásukban a felek szabadon eltérhetnek [Mt. 159. § (1) bekezdés].

A gazdasági nehézségek miatt előfordulhat, hogy a munkáltató nem tudja a munkabért határidőben megfizetni, azzal késedelembe esik. Ennek egyik következménye, hogy késedelmi kamatot köteles fizetni a munkavállalónak. A kamat összegének kiszámítása során a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal kell számolni, a munkáltató azzal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdés]. Ez alapján tehát meg kell nézni, a késedelemmel érintett naptári félév első napján, azaz január elsején vagy július elsején, milyen mértékű volt a jegybanki alapkamat. A munkabér összegét ezzel a számmal meg kell szorozni, ekkor megkapjuk, mekkora lenne a kamat összege egész évre. Ezt a számot el kell osztani háromszázhatvanöttel, szökőév esetén háromszázhatvanhattal, majd megszorozni annyival, ahány nap késedelembe esett a munkáltató. A munkabéren felül a munkáltató az így kapott összeget köteles megfizetni a munkavállalónak, mint késedelmi kamatot.

A késedelmes munkabérfizetésnek azonban ennél súlyosabb következménye is lehet. Mivel a munkáltató egyik leglényegesebb kötelezettsége a munkabérfizetés, az azzal való késedelembe esés részéről lényeges kötelezettszegést jelent. Amennyiben pedig valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, a másik fél azonnali hatályú felmondással élhet [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont]. A kötelezettségszegés jelentős mértékét nemcsak egy hosszabb időtartamú, de többszöri rövid, egy-két napos késedelem is megalapozhatja. Az azonnali hatályú felmondás jogával a munkavállaló az erről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül élhet [Mt. 78. § (2) bekezdés]. Ezen az időtartamon belül jogszerűen hivatkozhat tehát a késedelemre akkor is, ha munkabére időközben megérkezett. Arra azonban ügyelnie kell, hogy az azonnali hatályú felmondását indokolnia kell, amelyből ki kell tűnnie, hogy a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére a megjelölt hónap(ok)ban részére járó munkabér vagy valamely munkabérelem milyen mértékű késedelme miatt került sor. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása nemcsak a munkaerő hirtelen jellegű elvesztésével jár, anyagi vonzata is van. Az azonnali hatályú felmondással jogszerűen élő munkavállaló számára ugyanis a munkáltató végkielégítést, továbbá felmentési időre járó távolléti díjat is köteles fizetni [Mt. 78. § (3) bekezdés]. Ez utóbbi azt az összeget jelenti, amit a munkáltató a saját részéről kelt felmondása esetén a felmondási idő felének megfelelő időtartamra fizetne.

A koronavírus okán kihirdetett veszélyhelyzetben meghozott ideiglenes munkajogi szabályok azonban segíthetnek a rövidebb késedelmek áthidalására, ugyanakkor csak munkavállalói együttműködés esetén. Eszerint ugyanis a feleknek lehetőségük van arra, hogy a munka törvénykönyvétől akár a munkavállaló hátrányára is eltérjenek [a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés]. Míg tehát általános esetben a felek nem köthetnek olyan megállapodást, amely a munkabér fizetésére vonatkozó határidőt későbbre helyezi, hiszen azzal a munkavállalót hátrány éri, a veszélyhelyzetben lehetőség van erre. Amennyiben a munkavállalóval sikeres megegyezés születik, hogy a bérfizetésre milyen későbbi időpontban, például a tárgyhót követő harmincadik napig kerül sor, megállapodásban rögzíthetik ezt a felek, így a munkáltatónak kamatfizetési kötelezettsége sem rendelkezik, és az azonnali hatályú felmondás veszélye is elhárul.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.