Mi az ára az irreálisan olcsó munkaerőnek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az atipikus foglalkoztatásban érintett négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet (Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) összefogva közös célként fogalmazza meg, hogy garanciát biztosítva megrendelői számára fellépjen a piacot zavaró szereplők, ,,potyautasok” ellen. A négy szervezet olyan tanulmányt dolgozott ki a kormány számára, amely biztosítja a tisztességtelen piaci szereplők mozgásterének szigorú szűkítését. 

A szabálytalanul működő, vagy célzottan a költségvetés megkárosítására létrehozott „vállalkozások” – magukat szabályosan működő munkaerő-kölcsönző cégeknek feltüntetve – napjainkban már nem a teljesített szolgáltatásokon igyekszenek üzleti hasznot realizálni, hanem azon, hogy az általuk „alkalmazott” munkavállalók után kötelezően megfizetendő közterheket és áfá-t „haszonként” kezelik, s nem törődve a kihasznált munkavállalókkal, a megbízók üzleti hírnevével, felelősségével és a szabálytalan foglalkoztatás következményeivel, nem fizetik meg azt.

Ebben a ,,konstrukcióban” olyan vállalási árakkal szembesülhetnek a megrendelők a piacon, amelyek egy hozzáértő HR vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzik, hogy az ajánlati ár sem az ajánlatot adó vállalkozás működésének költségeit, sem pedig a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók bekerülési költségeit nem fedezik. Hiszen hogyan működhet másként egy cég, ha a vállalási ára olcsóbb, mint a minimálbér és annak közterhei? Vajon hol az a határ, amíg pusztán a számlán szereplő összeg az elsődleges és minden más mellékes egy döntéshozó vezető számára. Pedig igenis van felelőssége minden döntéshozónak.

Felelőssége van a munkavállalóiért, a jogszabályok betartásáért és a cége hírnevéért, s ezt nem biztos, hogy megéri aprópénzre, olcsóbbnak tűnő megoldásra váltani.

A nem körültekintően eljáró megrendelő az irreálisan alacsony vállalási árért cserébe olyan munkatársakat kap, akikről tudja, hogy átverik, kihasználják s így akaratlanul is cinkosává válik az elkövetőknek. Ezek a munkavállalók nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra vagy nyugdíjra. Emberi sorsok függhetnek egy tisztán anyagi szempontok alapján meghozott üzleti döntéstől.  Természetesen senki ne gondolja azt, hogy ez „pusztán” morális kérdés. A kiskapukat kereső vagy nem kellően körültekintő vállalkozás nem bújhat ki a felelősség alól. A tisztességtelenül, törvénytelenül működő „partner” nem viszi el egyedül a balhét, magával rántja szerződött partnerét is. A felelősség az ilyen szolgáltatót igénybevevő megrendelőre is kiterjed.

Az irreálisan alacsony vállalkozási árakban rejlő pillanatnyi előny könnyen elvész, hiszen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egy ellenőrzés során akár arra a következtetésre is juthat, hogy a munkaviszony valójában közvetlenül a megrendelő és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló között jött létre; ebben az esetben a bejelentés elmulasztása miatti, fejenként 100.000 Ft összegű bírság megfizetésére közvetlenül a megrendelőt kötelezik, de természetesen a munkavállalók után be nem fizetett közterheket is a megrendelőn kérik számon. Az ellenőrzések miatti vizsgálatok hangulata, a munkaerő-kiesés, a szükséges erőforrások és a cég hírnevének megtépázása anyagiakban nem mérhető kárt okozhat, ha nem vagyunk körültekintőek. Sőt az új Ptk. 2014-től szigorúbban kezeli a vezető tisztségviselők felelősségét is. Megéri körültekintőnek lenni. Biztonságot jelent, ha megbízható, legálisan működő vállalkozást bízunk meg a munkaerő biztosításával, aki ellenőrizhető módon szavatosságot vállal szolgáltatása szabályosságáért.

Az atipikus foglalkoztatásban érintett 4 érdekképviseleti szervezet összefogva közös célként fogalmazza meg, hogy garanciát biztosítva megrendelői számára fellépjen a piacot zavaró szereplők, ,,potyautasok” ellen.

Feladatuknak tekintik, hogy tagjaik működésének szigorú kontrolljával példát mutassanak, mintát adjanak a piacon tevékenykedő többi cég számára. Fontos, hogy az érintettek megértsék, hogy az atipikus foglalkoztatás nem egy munkaügyi mocsár, ahol ügyeskedve lehet csak talpon maradni, hanem egy olyan legális munkaerő-piaci eszköztár, amit a megrendelők igényeinek megfelelő munkaerő költséghatékony, rugalmas és szervezett tejesítése érdekében dolgoztak ki és használnak eredményesen az egész világon. A legálisan működő atipikus HR szolgáltatók a munkaerőpiac fontos szereplői, több százezer ember számára biztosítanak pénzkereseti lehetőséget és az utóbbi évek új munkahelyeinek többsége ebben a formában jött létre.

A fent említett visszaélések miatt a szervezetek úgy döntöttek, hogy a HR szolgáltatási piac átláthatóságát és legalitását erősítve meg kell védeniük saját munkaadóikat, megrendelőiket és mindent meg kell tenniük azért, hogy ne lehessen visszaélni az emberek kiszolgáltatottságával.

A négy szervezet (MMOSZ, SZTMSZ, DiákÉSZ, ISZOSZ) egy olyan tanulmányt dolgozott ki a kormány számára, ami biztosítja ezen célok megvalósítását, a tisztességtelen piaci szereplők mozgásterének szigorú szűkítésével. Ezt az anyagot a szervezetek eljuttatják az érintett tárcák döntéshozóihoz.

Munka törvénykönyve 2012-1992
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. Most rendelje meg!

A teljesség igénye nélkül az elkészült munkaanyag néhány javaslatrészlete, amelyek figyelembe vételével megakadályozható, hogy a munkaerő a visszaélések célpontjává válhasson:

Fordított Áfa:
A tisztességtelenül működő és egyébként nem tetten érhető vállalkozások mozgásterének minimalizálása érdekében javasoljuk a fordított ÁFA bevezetését az EU által engedélyezett leghosszabb ideig.

Ezzel a megoldással kizárjuk a visszaélések lehetőségét.

Ágazati minimális szolgáltatási díj (munkaerő-kölcsönzés – iskolaszövetkezetek):

Miképp az építőiparban, a munkaerő kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek piacán is olyan élessé vált az árverseny, hogy az egyes szereplők túlzott kockázatvállalásával kérdésessé válik az alkalmazottak bérének és közterheinek megfizetése. Ezzel garantálni tudjuk a piaci verseny szabályainak érvényesülését, és azt, hogy a kölcsönző cégek legalább a törvényes minimálbért megfizessék a munkavállalók számára.

Kölcsönbeadó és kölcsönvevő közös felelőssége irreális szolgáltatási díjak esetén

A mai napig vannak olyan élő szerződések, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakban állapodnak meg a partnerek. Az ilyen szerződések előre vetíthetik a cégek illegális működést illetve kölcsönbeadó bedöntését. Ebben az esetben a közterhek és az ÁFA „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra.

Továbbá, a mai napig vannak olyan tenderek is, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakon kerül megkötésre a szerződés.  Az ilyen szerződések előre vetíthetik a cégek illegális működést illetve kölcsönbeadó bedöntését. Ebben az esetben is a közterhek és az ÁFA „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra.

Javaslatunk, hogy a minimális szolgáltatási díj alatti szerződések esetében, a munkavállalók bérének és közterheinek illetve az ezzel összefüggő büntetéseknek a fedezésére a szerződők közös felelőssége kerül kimondásra.

Fenti szakmai szervezetek bíznak abban, hogy ezen intézkedések hatására az ügyeskedők, közterhek lenyúlásából élő vállalkozások számára a munkaerőpiac már nem biztosít játékteret. Továbbá, hogy ezen intézkedések hatására javul az emberek létbiztonsága, és munkaerő nem csak egy költségvetési sor lesz a vezetők számára, hanem felelősség. Az emberek megérdemlik, hogy felelősséget vállaljunk értük, s az értékük nem fillérekben mérhető.

A négy érintett érdekképviselet tagjai, munkaerő-kölcsönzők, iskolaszövetkezetek legfőbb értékét a munkatársaik adják. Akiket törvényesen, kiszámíthatóan biztosítanak megrendelőiknek. Munkát és megélhetési lehetőséget, és biztonságot garantálva számukra.

A fekete foglalkoztatásban érintettek hátrányai:

Kölcsönbevevő:

• a munkaviszony fennállását náluk  fogják vélelmezni, ennek megfelelően a bejelentés elmulasztása miatt 100.000.- Ft / fő tételes bírság
• a munkaviszony fennállása alatt kifizetett bérekre fizetendő adót rajtuk fogják behajtani
• kapcsolódó ellenőrzések kezdődhetnek, amik sok erőforrást kötnek le
• amikor kiderül az illegális foglalkoztatás, akkor a termelésből kieső embereket nehéz pótolni
• a cég presztízsén esik csorba, az első hírek sosem pontosak, így a kölcsönbe-vevő nem a megkárosítottak közé lesz sorolva, hanem az terjed el, hogy még az XY cég is feketén dolgoztatja az embereit 

Munkavállaló:

• ellátás igénybevétele esetén „piros lámpa”, vagyis az orvos a kezelés előtt közli, hogy nincs biztosítása, rendeznie kell a jogviszonyát
• az OEP hivatalosan megkeresi, hogy igazolja  a biztosítás fennállását – hatósági ügyintézés kellemetlenségei, időigénye
• ha véletlenül nincs meg a munkaszerződése, akkor nem tudja igazolni, hogy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget is megállapíthatnak, akár évekre visszamenőleg, ami több százezer Ft is lehet
• az a cég, amelyik nem jelenti be a munkavállalóit, szinte 100%, hogy egyéb kötelezettségeit sem teljesíti, tehát be sem vallja a munkavállalók jövedelmét, az azokat terhelő közterheket, így nyugdíjazás esetén a szolgálati idő és jövedelmi adat is hiányozni fog az ilyen időszakra, tehát kevesebb összegű és alacsonyabb mértékű lesz a nyugdíj
• ha nem TB kifizetőhely az illegális kölcsönbe-adó, akkor jövőre (amikor az OEP a NAV-tól kapja majd a táppénzhez szükséges kereseti adatokat), nem kap táppénzt a munkavállaló (hiszen a NAV nem tud mit átadni az OEP-nek)

HÁTTÉRANYAGOK A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás – ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal – nem két-, hanem háromoldalú jogviszony, ennek megfelelően három fél érdekeit szükséges figyelembe venni. Abban az esetben, amennyiben a kölcsönbeadó, vagyis a munkavállalóval munkaszerződést kötő munkáltató a munkavállalóval kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az nemcsak a kölcsönzött munkavállaló, hanem az őt kölcsönvevő társaság számára is kockázatokat rejt magában. A kölcsönbeadó által nem bejelentett munkavállaló jellemzően az orvosnál szembesül rendezetlen jogviszonyának következményével, amikor az orvos a kezelés megkezdése előtt közli vele, hogy társadalombiztosítási jogviszonya nem áll fenn, azt rendeznie szükséges. Az orvos ezt a tényt az OEP-nek is köteles jelezni, amely ezt követően hivatalos úton is felhívja a munkavállalót, hogy igazolja biztosítási jogviszonyának fennállását, amely a munkavállaló számára egy nyilvánvalóan kellemetlen és időigényes hatósági ügyintézést eredményez. A munkavállaló a munkaszerződésével tudja igazolni, hogy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van – amennyiben nincs írásbeli munkaszerződése, és más módon sem tudja igazolni a munkaviszony fennállását, úgy szélsőséges esetben akár évekre visszamenőleg is kötelezhetik a munkavállalót egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, amelynek összege több százezer forintra is rúghat. Ugyan csak feltételezés, de valószínűsíthető, hogy az a kölcsönbeadó, amelyik nem jelenti be kölcsönzött munkavállalóit, egyéb közteher-fizetési kötelezettségeit sem teljesíti, tehát nem vallja be a munkavállalók jövedelmét, nem fizeti be az azokat terhelő közterheket, így a munkavállaló nyugdíjba menetelekor a szolgálati idő és jövedelmi adat is hiányozni fog az ilyen időszakra, tehát kevesebb összegű és alacsonyabb mértékű lesz a nyugdíj. Mindemellett, ha nem társadalombiztosítási kifizetőhely a törvénytelenül működő kölcsönbeadó, akkor 2014-től – amikor az OEP a NAV-tól kapja majd a táppénzhez szükséges kereseti adatokat – nem kap táppénzt a munkavállaló, hiszen a NAV-nak nem állnak majd rendelkezésére olyan adatok, amelyeket át kellene adnia az OEP-nek. A kölcsönvevő társaság is komoly kockázatokat vállal, amennyiben a várható anyagi előnyre fókuszálva – akár tudatosan, akár nem – olyan munkaerő-kölcsönző céggel köt szerződést, amely kölcsönzött munkavállalóit nem jelenti be, esetleg egyéb módon is törvénytelenül jár el, ugyanis a Nemzeti Munkaügyi   Hivatal egy ellenőrzés során akár arra a következtetésre is juthat, hogy maga a kölcsönzési jogviszony is fiktív, ennek megfelelően pedig vélelmezni fogják, hogy a munkaviszony valójában közvetlenül a kölcsönvevő és a munkavállaló között jött létre. Amennyiben ez megállapításra kerül, a bejelentés elmulasztása miatti, fejenként 100.000 Ft összegű bírság megfizetésére közvetlenül a kölcsönvevőt kötelezik, de természetesen a munkavállalók után be nem fizetett járulékokat és a munkaviszony fennállása alatt kifizetett munkabérek után az államot megillető adót is a kölcsönvevőn kérik számon. Természetesen az NMH által lefolytatott ellenőrzések a kölcsönvevőnél is jelentős erőforrásokat kötnek le, emellett a kölcsönvevő ilyen esetben reflexszerűen szabadulni igyekszik a törvénytelenül működő kölcsönbeadótól és az általa kölcsönbeadott munkavállalóktól, akiknek a termelésből való kiesése nehezen pótolható, így komoly problémát jelent. Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nem szabályosan foglalkoztatott munkavállalókat kölcsönvevő társaság jó hírnevén is komoly csorba eshet, a cég nevének már a törvénytelen foglalkoztatással kapcsolatos puszta asszociációja is rendkívüli presztízsveszteséget jelenthet, hiszen a kölcsönvevőt az eset kiderülésekor azonnal törvénytelenül eljáró munkáltatónak tekinti a közvélemény.

 

---