Miért fontos az adategyeztetési eljárás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk azokat a legfontosabb pontokat mutatja be, ahol a szolgálati idő hossza meghatározó jelentőségű, így az adategyeztetési eljárás során rögzítésre kerülő minden egyes szolgálati idő nap lényeges.

Az adategyeztetési eljárással kapcsolatban igen megnőtt az érdeklődés az utóbbi időben. Azokat is foglalkoztatja ez a témakör, akik már megkapták a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a saját személyüket érintő biztosítási jogviszonyukkal kapcsolatos értesítéseket, és az adatokat tanulmányozva azon gondolkoznak, rendben van-e a kimutatás, vagy kiegészítendő, pontosítandó, és azokat a személyeket is, akik még csak hallomásból ismerik ezt az eljárást, a lebonyolításra szolgáló ütemterv szerint még csak később fognak sorra kerülni az egyeztetésben.

Ez az érdeklődés nagyon helyén való, mert az adategyeztetési eljárás során megállapított „véglegesített” biztosítási adatok meghatározó jelentőségűek a nyugdíjjogosultság időpontja és a nyugdíj összege szempontjából.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. További információ és megrendelés >>

Mint ismeretes, az öregségi nyugdíjra való jogosultság bekövetkeztéhez nem elég a nyugdíjkorhatár betöltése, ahhoz minimálisan előírt szolgálati időt is el kell érni, amíg ez nincs meg, nem lehet nyugdíjba vonulni.

Ugyanígy, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása is csak akkortól vehető igénybe, amikor napra pontosan megvan a negyven év jogosultsági idő.

Nem közömbös a szolgálati idő hossza a nyugdíj összege szempontjából sem ahol a teljes szolgálati idő évek adják a magasabb összegű nyugellátást.

Ha csak egy kicsi hiányzik – a napok szerepe

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 43. §(1) bekezdése szerint a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni.

Az életpálya során szerzett szolgálati idő, akár egybefüggően, akár megszakításokkal került elérésre naptári naponként veendő számításba, az összes naptári nap évekre és napokra kerül átszámításra (pl.: 14462 nap az 39 év 227 nap).

Az átszámítás eredménye, az összes szolgálati idő nem kerekíthető, és méltányosságból sem egészíthető ki.

Így például, ha nincs meg az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, teljes nyugdíj nem, csak résznyugdíj állapítható meg.

A Tny. 2. melléklete határozza meg azt a százalékos mértéket, ahogy a szolgálati idő hosszának függvényében az öregségi nyugdíj összege meghatározásra kerül.

Néhány példa: a résznyugdíjat eredményező tizenöt év szolgálati idő megléte esetében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 %-a lesz a nyugellátás összege, a teljes nyugdíjhoz megkívánt húsz év szolgálati idő esetén 53 %, negyven év szolgálati időnél 80 %, ötven év, vagy ennél több szolgálati idő esetén 100 %.

A táblázatban szereplő következő, magasabb százalékos mérték csak teljesen betöltött egész szolgálati idő év esetén állapítható meg.

A fentiekben mintaként szereplő 39 év 227 nap szolgálati idő esetén tehát még nem adható meg a negyven év szolgálati időhöz kapcsolódó 80 %-os szorzó, csak a harminckilenc évhez rendelt 78,5 %.

Mindezek miatt nem közömbös, hogy minden egyes szolgálati idő napunk szerepel-e a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában, ennek elérése az adategyeztetési eljárás fő célja, amelyhez azonban személyesen is hozzá kell járulnunk saját érdekünkben.

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv
Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben? Hogyan regisztrálhatok? Milyen módon tudom megtenni a bejelentést? Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó? Mi az a kockázati biztosíték? Milyen mértékűek a büntetések? További információ és megrendelés >>

Jó tudni

Az adategyeztetési eljárás megindításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyilvántartásba a foglalkoztatók által bejelentett biztosítási idő és nyugdíjjárulék köteles jövedelem adatokkal rendelkezik, mert ebbe az adatbázisba ezeket az adatokat kellett a jogszabályi előírás szerint bejelenteni.

A szolgálati időnek minősülő egyéb, nem járulékfizetéssel szerzett időszakok ekkor még nem szerepelnek a nyilvántartásban, mert azokat az érintett személy ismeri, az igazolásukhoz szükséges dokumentumokkal ő rendelkezik.

A nyugdíjjárulék-fizetéssel szerzett szolgálati idők mellett nyugdíjjárulék-fizetés nélkül is elismerhető szolgálati idők is léteznek a Tny. 4.§ (1) bekezdés h) pontja alapján.

Ilyenek a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, az 1998. január 1. előtt felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje, és az anya 1968. január 1. előtt született gyermekére tekintettel kapott gyermekenként 365, tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 naptári nap szolgálati ideje.

Ezek a járulékfizetés nélkül szolgálati időnek minősülő időszakok az érintett személy nyilatkozata, és igazolásai alapján jutnak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, és ezt követően nyilvántartásába.

A 2013. előtti szolgálati idő elismerési eljárás keretében a igénybejelentő lapon kellett ezeket az időszakokat megnevezni az érintett személynek. Aki nem élt szolgálati idő elismerési kérelemmel a nyugdíj megállapítását megelőzően (mivel ez nem volt kötelező) , a nyugdíjigény bejelentő lapon tüntette fel ezeket az adatokat.

Most, az adategyeztetési eljárás során már jóval korábban lehetőség van arra, hogy a járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időszakok közreműkö-désünkkel bekerüljenek a társadalombiztosítási szerv nyilvántartásába, és ezzel teljessé váljon nyugdíjjogosultságot eredményező életpályánk.

És ami ennél még fontosabb, idejében lehetőség legyen arra, hogy ezekkel az időszakokkal kapcsolatos igazolási problémák (például az egyetemi leckekönyv elveszése) időben rendezésre kerülhessenek.

Hasznos tudnivalók az adategyeztetési eljáráshoz

Ahhoz, hogy az adategyeztetési eljárás valóban eredményes legyen, ügyfél oldalról is hasznos néhány olyan információ ismerete, hogy az életpálya során milyen időszakok minősülhetnek szolgálati időnek, rendelkezünk-e ezekkel (például iskolai tanulmányaink alatt milyen formában dolgoztunk akár a szünidőben, akár a tanítási időszak alatt), illetve milyen dokumentumok alkalmasak arra, hogy ezeket az időszakokat igazolni tudjuk (ha például nincs meg a katonakönyv, milyen irat léphet a helyébe).

Fontos

Úgy  tűnhet, hogy ha most, az adategyeztetés során nincs elég időnk arra, hogy tüzetesen tanulmányozzuk a nyugdíjbiztosító értesítésében szereplő biztosítási időszakokat, nem emlékszünk pontosan a diákmunkákra, vagy a szükséges okmányok összegyűjtése most túl időigényes,nem történik baj, a nyugdíjigényléskor majd rendezzük ezeket a kérdéseket.

Ez így is lehet, de a gyakorlati tapasztalat sok olyan példát ismer, amikor az idő múlásával jelentősen megnehezedett, esetleg meg is hiúsult egy-egy esetben a régi szolgálati idő igazolása.

Így történt például nyári szünidei munka több hónapos időtartamának elvesztése, amely nem szerepelt a társadalombiztosítási nyilvántartásban, a munkáltató az évtizedek távlatából már nem volt fellelhető, és ahogy az sokszor előfordul a munkaszerződés, és egyéb irat sem maradt meg.

Ez a néhány hónap munkaviszony nagyon hiányzott a nők negyven év jogosultsággal történő kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy esetében, aki nappali tagozatos felsőfokú tanulmányai miatt (mely időszak ehhez a kedvezményes nyugdíjhoz nem jogosultsági idő), csak majdnem a teljes nyugdíjkorhatár elérésekor vált jogosulttá a „nők negyven” nyugdíjra.

Még nehezebb a helyzet például akkor, ha a személy a nyugdíjkorhatár előtt meghal, szolgálati ideje még nem került rendezésre és hozzátartozói (például gyermeke, akivel nem tartotta a kapcsolatot) nem ismerik részletesen élettörténetét, és a hozzátartozói nyugdíj igénylésekor nem tudják teljesörűen feltüntetni az igénybejelentőn az elhunyt szolgálati idejét (például az 1998. előtt megkezdett, de be nem fejezett nappali tagozatos felsőfokú tanulmányi időket, vagy a katonai szolgálatot).

Ezek az időszakok hivatalból nem ismertek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által, így ismeretük hiánya nagy problémát okoz.

Vegyük komolyan az adategyeztetési eljárás jelentőségét, hogy mindannyiunk számára a leghasznosabb eredménnyel zárulhasson.

Ehhez fog segítséget nyújtani ez a cikksorozat.

---