Milyen pótlékok járnak a munkavállalónak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka díjazása című könyvből ez alkalommal a rendkívüli munkáért járó pótlékra, valamint a készenléti és ügyeleti pótlékra vonatkozó részt ismertetjük.


2.2.7. Rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (Mt. 143. §)

A rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (túlórapótlék) a munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén a rendes munkabérén felül megillető további ellenérték. A túlórapótléknak több sajátossága is van, ami megkülönbözteti a többi bérpótléktól:

  • kétféle kulcsa is van (50% és 100%), az alkalmazandó mérték attól függ, hogy milyen formában végzett rendkívüli munkát a munkavállaló.
  • ez az egyetlen törvényi bérpótlék, amely szabadidővel (részben) megváltható.
  • átalány formában is fizethető, de az alapbérbe nem építhető be.

A pótlék mértéke 50%:

  • a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy
  • a munkaidőkereten illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A pótlék mértéke 100%:

  • a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre), vagy
  • munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén.

Például, a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint szerdán 8.30-tól 17.00-ig teljesíti a munkaidejét. Főnöke szerda délben tájékoztatja, hogy egy váratlan, sürgős feladat miatt 19.00-ig kell bent maradnia.

A 17.00-19.00 között két órára, mint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó munkaidőre – az alapbéren felül – jár az 50%-os pótlék, vagy – a munkavállaló beleegyezésével – legalább két óra alapbérrel fizetett szabadidő. Ha a rendkívüli munkavégzés idejére a munkavállalót más bérpótlék is megilleti, az a túlórapótlékkal együtt jár. Például, ha az előbbi szerda munkaszüneti nap, a két óra rendkívüli munkavégzésre az alapbéren felül jár a 100% túlórapótlék és a 100% munkaszüneti napi pótlék is.

Az 50%-os túlórapótlék munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidővel is kiváltható. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A 100%-os pótlék esetén csak a heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) eső túlóra váltható meg másik pihenőnap (pihenőidő) biztosításával, de 50% pótlék ekkor is jár. Szemben az előző esettel, itt a munkáltató önállóan választhat, hogy csak 100%-os pótlékkal, vagy 50%-os pótlékkal és szabadidővel kompenzálja a túlórát. Munkaszüneti napra eső rendkívüli munkavégzés esetén azonban mindenképpen pótlék jár, szabadidő nem alkalmazható kompenzációként.

A szabadidőt vagy heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) az alábbi határidőkön belül kell kiadni:

  • legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban,
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig.
  • ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig.
  • a felek azonban úgy is megállapodhatnak, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni. Például, a felek 2014. március 1-jén megállapodnak, hogy a február hónapban teljesített 18 óra túlóráért járó szabadidőt a munkavállaló legkésőbb 2015. december 31-ig kapja meg.

2.2.8. Készenléti és ügyeleti pótlék (Mt. 144. §)

A készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Ügyeletnél azonban a rendelkezésre állás helyét is a munkáltató határozza meg (Mt. 110. §).

Munkaügyi e-könyv csomag Koobe Slimbook HD olvasóval

Átalakuló emberi erőforrás menedzsment
Kézírás és karrier
Kezedben a karriered!
Humán controlling eszközök a gyakorlatban
TOP 100 munkajogi kérdés és válasz

 

A készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték ügyelet esetén 40%. Ha az ügyelet alatti munkavégzés tartama nem mérhető, a munkavállalónak összesen 50% bérpótlék jár a teljes ügyeleti időre, függetlenül a tényleges munkavégzés idejétől. Ha a készenlétet, vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes alapbére és a bérpótlékok is megilletik.

Például, a munkavállaló napi munkaideje végeztével, 17 órától másnap reggel 9 óráig 16 óra készenlétet teljesít. A készenlét alatt éjszaka 1 és 3 óra között be kell mennie a munkahelyére. Díjazása a következők szerint alakul:

  • a 14 készenléti órára: az alapbére 20%-a,
  • a 2 ledolgozott órára: az alapbére 100%-a, továbbá 50% túlórapótlék, hiszen a napi munkaidő-beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan dolgozott, és 15% éjszakai pótlék, mivel a munkavégzés az éjszakai időszakra esett.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.