Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövőre csökkenthetik a pályakezdőknek fizetendő minimálbért – mondta Czomba Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában. A fiatalok foglalkoztatásának növekedése várható a lépéstől a foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint.
Nagymértékben segítheti a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, hogy ha – mint több uniós tagállamban – Magyarországon is csak bizonyos ledolgozott idő után kapják meg a teljes minimálbért – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. A pályakezdő fiataltól nem lehet elvárni, hogy a második napon már úgy teljesítsen, mint az, aki 20 éve a munkapadnál vagy az irodában dolgozik, tehát reális ez a fajta különbségtétel – indokolta az elképzelést a politikus.
Czomba emlékeztetett: a július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyvében van egy passzus, amely szerint a mindenkori kormány dönthet a minimálbér „eltérítéséről”. „Úgy gondolom, hogy a 2013-as évben, adott esetben ezt érdemes átgondolni” – fogalmazott a politikus.
További részleteket itt talál.
Az államtitkár által mondottakat később a nemzetgazdasági tárca is megerősítette az MTI-nek. A minisztérium közleménye szerint ez fontos lépés a pályakezdők álláshoz, és így munkatapasztalathoz juttatásához. Az Európai Unió (EU) 27 tagállamból 20 ország alkalmaz minimálbért, közülük 11 tagállamban van életkor szerinti differenciálás, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya.
A tárca kiemelte azt is, hogy az életkor szerint differenciált minimálbér bevezetését számos egyeztetés fogja megelőzni. Az intézkedés – tették hozzá – bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idősebb munkavállalók leépítésével.
Minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, az összeszerelő üzemekben foglalkoztatott, alacsony képzettségű munkaerő kap, az intézkedés így nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat – olvasható a közleményben. Az NGM hozzáteszi, hogy jelenleg a pályakezdők mindössze tizedét foglalkoztatják minimálbéren.
Magyarországon a 14-25 éves korosztály munkanélküliségi rátája 27 százalékos, az EU 8 tagországában még ennél is rosszabb a helyzet. Ebben a korosztályban Magyarországon 200 ezren dolgoznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Ez jellemzően két okra, a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza.
(forrás: InfoRádió, MTI)
A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?
A polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvénymódosításról, a munkáshitel szabályairól – döntött hétfőn az Országgyűlés, amely kimondta az Airbnb-típusú lakások engedélyezésének két éves moratóriumát is.
A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
