Minimálbéremelés miatti létszámstop – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Üzleti stratégiájuk átszabására készteti az idei minimálbéremelés a hazai vállalkozásokat, főként a kisebbeket. Leginkább a létszámemelésről való lemondás jön szóba; elbocsátást csak kevés helyen fontolgatnak emiatt. Az InfoTandem infografikája.


Elhalasztják a tervezett létszámbővítést – ez a leggyakoribb idei céges reakció arra, hogy 2017 januárjától a minimálbér 127,5 ezer forintra, a szakképzetteknek járó garantált bérminimum pedig 161 ezer forintra emelkedett. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése szerint a magyar vállalkozások szűk egyharmada (átlagosan 29 százaléka) kényszerül erre a szóban forgó emelések miatt. Több mint 3200 cégvezető válaszai alapján a további két tipikus válaszlépés egyaránt egynegyedes körüli arányt képvisel, s mindkettő az üzleti stratégia korrekciójára épít, ám előjelük ellentétes. Az egyik további költségnövelést vállal be, amikor – a bérfeszültségek elkerülése érdekében – azok járandóságát is megemeli, akik amúgy a minimum felett keresnek. A másik viszont a beruházások elodázásával, azaz spórolással teremt fedezetet a kényszerű bérnövelésre. Hasonlóan megszorító jellegű, ám sokkal közvetlenebbül érinti a munkavállalókat a negyedik leggyakoribb (a cégek egyötödére jellemző) opció: a mozgó bérek, köztük például a jutalmak visszavágása. A többi lehetőséghez lényegesen kisebb arányban folyamodnak a vállalkozások, de azért elfordul az emelésben érintettek feladatkörének átszabása, az egyéb juttatások visszanyesése, vagy épp a részmunkaidős foglalkoztatásra való áttérés is. A dolgozók szempontjából jó hír, hogy a legdrasztikusabb reakció, az elbocsátás a legkisebb súllyal merül fel a lehetséges válaszlépések között. (Ágazati bontásban leginkább az építőipari vállalkozások nyúlnak ehhez: 14 százalékuk tervez ilyet.)

Megjegyzendő, hogy érdemi válaszlépésekre leginkább a 10 fő alatti mikrovállalkozások kényszerülnek. A létszámfelvétel elcsúsztatása például a 45 százalékukra igaz, miközben az ennél nagyobb létszám-kategóriáknál csupán 1–9 százalékos ez a ráta. Ugyanígy, a beruházásokról való átmeneti lemondás a 38 százalékuknál jön szóba, ellentétben a többiek 0–7 százalékos arányával. Fordított viszont az összefüggés a minimum felett keresők bérének emelését illetően. Ezt az 50 fő feletti vállalkozások több mint kilenctizede meglépi, miközben a 10–49 emberrel dolgozóknak csak a 15 százaléka, az ennél kisebbeknek pedig a bő egynegyede engedheti ezt meg magának.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.