Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Felszámolná a dolgozói szegénységet a legnagyobb szakszervezet, míg a munkaadók előbb gazdasági fellendülést szeretnének.
A megfelelően meghatározott minimálbér válság idején egyfajta stabilizátora a gazdaságnak, mivel mérsékli a visszaesést, biztosítja a keresletet az alacsony jövedelműek körében, ösztönzi a munkavállalást – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa A Tisztességes bérek – a társadalom, a gazdaság felemelkedésének akadálya vagy motorja? elnevezésű, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) által rendezett konferencián. Ezen túl a minimálbér csökkentheti az egyenlőtlenségeket és a defláció kockázatát – tette hozzá.
Wimmer István, a MGyOSz főtitkára elmondta: a tisztes bérek mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak fontosak, mivel meghatározzák a vásárlóerő nagyságát, ezáltal a gazdaság teljesítményét. A főtitkár kiemelte: az elmúlt 6-7 évben csökkent Magyarországon a versenyszférában foglalkoztatottak száma, amely „lázmérője” az ország gazdasági helyzetének. Wimmer István hangsúlyozta: a sorrend nagyon fontos, előbb kell elérni a gazdasági fellendülést, és ennek hozadéka a tisztes bér, a magas életszínvonal, az alacsony szegénység.
Pataky Péter, a MaSzSz elnöke kiemelte: a bérek emelése a válság által okozott társadalmi krízis megoldásának egyetlen valódi eszköze. Hozzátette: a dolgozói szegénység növekvő probléma Magyarországon, amelyet közösen kell megoldani, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány együttműködésével.
A MaSzSZ javaslata szerint egységesíteni kell a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért. A szakszervezet elnöke hozzátette: definíció szerint nem lehetne kevesebbet keresni, mint a minimálbér, azonban jelenleg a közfoglalkoztatotti bér az igazi minimálbér. A közfoglalkoztatás átmenetileg, bizonyos helyzetekben szükségszerű, de hosszú távon több a káros hatása, mint az előnye – jelentette ki, utalva a bérek letörésére és a munkaerőpiac torzítására.
Pataky Péter hangsúlyozta: a létminimum és a minimálbér közti különbséget fokozatosan csökkenteni kell. Az a cél, hogy 2018-ra érje el a nettó minimálbér az akkori létminimumot.
A MaSzSz elnöke rámutatott: a munkavállalók 36 százaléka a létminimumnál kevesebbet kap munkabérként. Tarthatatlan, hogy 8 órás, teljes munkaidős munkáért ne lehessen a létminimumot megkeresni – mondta.
(Forrás: MTI)
