Munkaerőhiány fogja vissza az SSC-ket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aki jól tud idegen nyelveket, inkább külföldön vállal munkát, mint egy hazai szolgáltató központban.


A legfrissebb felmérés szerint hiába fejlett és bővül a magyarországi üzleti szolgáltató központok (SSC) piaca, az iparág legsúlyosabb problémája a megfelelően képzett munkaerő-utánpótlás hiánya – derül ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) csütörtökön közzétett felméréséből.

A becslések szerint a szolgáltató központok összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak, és a tervek szerint a következő két évben várhatóan újabb 1900 munkahelyet hoznak majd létre.

Gondban az iparág

A felmérés, amelyben a Magyarországon működő mintegy 35 szolgáltató központból 25 válaszait dolgozták fel, a többség aggodalmát fejezte ki, mert tapasztalatuk szerint a növekvő munkaerő-kereslet ellenére a jelentkezők sok esetben nem rendelkeznek a szükséges kompetenciák és készségek döntő részével. A nyelveket beszélő fiatalok elvándorlásával a szakemberbázis folyamatosan szűkül, ami az iparág jövőjét fenyegeti – vélték a felmérésben résztvevők.

HR & Munkajog

Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget.
A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat.

Lapozzon bele májusi számunkba>>

Bővebb információk és megrendelés

Az SSC-ket (Shared Service Center) általában multinacionális cégek működtetik, lényegük, hogy egyes vállalaton belüli tevékenységeket összehangolnak és földrajzilag is egy helyre gyűjtenek, egy központból szolgálva ki a több országban lévő leányvállalatokat.

Már nem az országkockázat a baj

Az egy évvel korábbi helyzettől eltérően az iparág legfőbb problémája már nem Magyarország stabilitása, hanem a szakember-utánpótlás, így tavaly óta 5 százalékkal csökkent az országkockázattól tartók aránya. A szövetség szerint ugyanakkor a 33 százalékos arány még mindig magas.

A felmérés szerint a Budapesten működő szolgáltató központok aránya egyre nagyobb, az iparági magyar munkaerő 85 százaléka a fővárosban tevékenykedik, 13 százalékuk pedig Debrecenben.
 
Az éves természetes lemorzsolódás számadatai 2013-hoz képest nem változtak, éves szinten az alkalmazottak 13 százaléka hagyja el munkahelyét önként. A kisebb méretű cégeknél alacsonyabb, 9 százalékos a fluktuáció mértéke, míg a nagyobb méretűeknél ez az arány 20 százalékos. Ugyanez az összefüggés jellemző területi szinten, vidéken kisebb a fluktuáció, mint Budapesten.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.