Munkaerőhiányra számít a vállalkozások többsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek nagy része szerint még súlyosabb lesz a helyzet, pedig már most is nagyobb a kihívás, mint a járvány előtt – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből.

A vállalkozások mindössze 7 százaléka vár javulást, 52 százalék szerint nem lesz enyhülés, 41 százalék pedig a mostaninál is nagyobb munkaerőhiánytól tart. A helyzetre jellemző, hogy a megkérdezettek kétharmadánál volt az év elején betöltetlen álláshely, 23 százalékuknál tíznél több is. Munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel már tavaly 69 százalék szembesült.

A visszajelzésekből kiderül, hogy a 20 és 49 fő közötti vállalkozások helyzete a legkedvezőbb, vagyis a legkisebbeké a felmérés résztvevői közül, de őket is 50 százaléknál nagyobb arányban sújtja a munkaerőhiány. Az ágazatok közül a kereskedelem mutat hasonló arányt. A feldolgozóiparban, építőiparban, szolgáltatásokban 70 százalék körüli vagy annál nagyobb a nehézséggel szembesülők aránya, csakúgy, mint az 50 fősnél nagyobb cégek körében.

munkaerőhiány

Az érintettekkel együtt megvizsgálták azt is, hogy a kihívásra milyen válaszokat találtak a magyar vállalkozók. A legnagyobb, 51 százalékos arányt az atipikus foglalkoztatási formák érték el, tehát a távmunka és a részmunkaidő a legnépszerűbb megoldás. 43 százalék a diákmunkában látja a megoldást, míg 34 százalék új munkaerő-toborzási megoldásokat keresett, és csaknem ugyanennyi, 33 százalék magasabb fizetéssel akar előnybe kerülni. Külföldi állampolgárok foglalkoztatásával 25 százalék, míg munkaerőt kiváltó beruházásokkal 21 százalék próbálkozik, de a visszajelzések alapján idén ez lehet a legnépszerűbb megoldás, 27 százalék számolt be ilyen tervekről.

A GVI az adatokhoz hozzáfűzte, hogy a munkaerőhiány már most nagyobb kihívást jelent a magyar vállalkozóknak, mint a járvány előtt. A probléma annyira általános, hogy az exporttevékenység és a tulajdonosi szerkezet alapján sincs jelentős különbség a cégek között – írták.

A felmérésben 350, legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozás vett részt. A januári adatfelvétel a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás, az ágazatok és a foglalkoztatotti létszám szerint országosan reprezentatív.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.