Munkaidő-kedvezmény a tanulás alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Munka Törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében. A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére.


Az 1992. évi Munka Törvénykönyve a tanulmányi szerződés cím alatt rendelkezett a tanulmányi munkaidő-kedvezményekről, amelyek azonban tanulmányi szerződés nélkül is megillették a munkavállalót. Egyedüli feltétel a tanulmányok iskolai rendszerű képzésben történő folytatása volt. Ez esetben a munkáltató köteles volt a munkavállalót mentesíteni a munkavégzés alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, valamint vizsgára és diplomamunka elkészítéséhez is külön szabadidőt kellett biztosítani. Ezen időtartamokra díjazás nem járt, kivéve az általános iskolai tanulmányokat. A nem iskolai rendszerű képzésben a munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben járt, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendelte, vagy tanulmányi szerződés megállapította.

Ezeket a szabályokat a 2012. évi Munka Törvénykönyve gyökeresen megváltoztatta, azonban a hatályba léptető átmeneti rendelkezések szerint a 2012. július 1-je előtt megkezdett tanulmányokra azok befejezéséig, de legfeljebb a képzési idő végéig az 1992. évi Munka Törvénykönyve munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Így például egy 2012. február 1. napján megkezdett, és még be nem fejezett képzés esetén a munkáltató a korábbi szabályok szerint vizsgánként négy munkanap, a diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

Tanulmányi szerződés – HR és munkajogi oldalról

– Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
– Ad hoc szerződések, vagy belső szabályzat alapú megállapodások?
– Költséges új belépő képzések. Munkavállalói vállalás, vagy munkáltatói kötelezés?
– Amikor a munkavállaló tanul: jár fizetés? Kell szabadságot kivenni?
– Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?
– Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
– Kötbér a tanulmányi szerződésben

Időpont: 2014. augusztus 26.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

További részletek és jelentkezés >>

Az új Munka Törvénykönyvében a tanulmányi munkaidő-kedvezmények gyakorlatilag megszűntek. A törvény az általános iskolai tanulmányok folytatása idejére rendeli el a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli kötelező mentesítést, amely esetre a munkavállalónak a törvény alapján távolléti díj jár, valamint bérpótlék is, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Egyéb tanulmányok esetén a munkavállaló a munkavégzés alól csak akkor mentesül, ha a munkáltatóval kötött megállapodás – tipikusan tanulmányi szerződés – alapján vesz részt képzésen, továbbképzésen, és a távollétről a felek megállapodtak. Ugyanez irányadó a tanulmányi célú távollét díjazására.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt a munkavállaló számára támogatást nyújt. Az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés megkülönböztetése már nem szerepel a törvényben. A tanulmányi szerződés tehát bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség megszerzésére irányulhat, legyen az iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzés. Nem lehet azonban tanulmányi szerződést kötni, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására.

A munkáltató által nyújtott támogatás sokféle módon megvalósulhat. Ennek egyik lehetséges formája, hogy amennyiben az oktatás, vagy a vizsgázás munkaidőre esik, a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez esetben a távollét szabadságra jogosító időnek számít. A támogatás része lehet az is, ha a munkáltató ezen távollétek időtartamára a munkavállaló számára díjazást biztosít. Ennek mértéke megegyezhet a munkavállaló távolléti díjával, de lehet attól magasabb vagy akár alacsonyabb is. A tanulmányi szerződésben a felek arról is megállapodhatnak, hogy a munkáltató a vizsgára való felkészüléshez, a diplomamunka elkészítéséhez biztosít-e szabadidőt, és erre a távollétre megilleti-e díjazás a munkavállalót.

Tehát amíg a korábbi szabályok szerint a munkáltató jóval nagyobb körben volt köteles tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítani, ez a kötelezettség a 2012. július 1-jétől hatályos szabályok alapján a munkáltatót csak az általános iskolai tanulmányok esetén kötelezi. Egyébként a felek a tanulmányi szerződésben állapodhatnak meg a tanulmányok idejére biztosított távollétről, illetve annak díjazásáról, vagy hiányáról.

Az Opus Simplex a munkajog szakértője.

Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.