Munkaügyeink – nyári változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap írása áttekinti, miként módosultak júliustól a távmunkának a veszélyhelyzetre figyelemmel tavaly novemberben hatályba lépett szabályai.

A veszélyhelyzet rendkívüli jogrendjében megszületett, a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: 487/2020. Korm. rendelet) 2021. július 3-ai hatálybalépéssel módosította a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 393/2021. Korm. rendelet). A változás érinti a távmunkával kapcsolatos költségelszámolást és munkavédelmi normákat, továbbá kibővíti a távmunkavégzés törvényi meghatározását. Nem kell hozzá feltétlenül számítógép és internet.

1. Távmunkavédelem – törvényszöveg a rendeletben

A 487/2020. Korm. rendelet kimondta: a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) távmunkára vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. Ezt az állapotot a 393/2021. Korm. rendelettel módosított rendelkezés is fenntartja, abban a megfogalmazásban, miszerint a veszélyhelyzet ideje alatt az Mvt. 86/A. §-a (A távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályai) helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni „[…] munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében […]” [487/2020. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés]. Az idézőjelek között olvasható normaszöveg szükségtelenül bonyolult. E helyett elég lett volna csak „munkavállalót” írni, ugyanis az Mt. szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez [Mt. 34. § (1) bekezdés].

Visszatérve a 393/2021. Korm. rendelettel módosított normaszöveghez, a 487/2020. Korm. rendelet új szabálya szerint a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik [487/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés]. Ezen rendelkezés beiktatása szükségtelen volt, hiszen szó szerint megegyeik az Mvt. 86/A. § (2) bekezdésével. Elegendő lett volna, ha a jogalkotó nem iktatja ki e törvényhely alkalmazását a veszélyhelyzet idejére.

A másik változás szerint a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól [487/2020. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés]. Ez a rendelkezés sem újdonság, mivel az Mvt. 86/A. § (6) bekezdésének első mondatát ismétli meg.

1.1. Kockázatértékelés, tájékoztatás és ellenőrzés

A 393/2021. Korm. rendelet következtében (jogszabályszerkesztési változás) a 487/2020. Korm. rendelet egy másik szakaszában olvasható az a korábban is már hatályos rendelkezés, miszerint számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. Értelemszerűen kizárólag ezen rendelkezés betartása akkor elégséges, ha a munkáltató biztosítja a távmunkavégzés eszközét. Ha viszont a munkavállalóé a számítógép, akkor el kell végeznie a munkaadónak a kockázatértékelést. Ezen túlmenően a munkáltató köteles felhívni a „debütáló” távmunkás figyelmét, a munkavégzés helyét – vélhetően leginkább lakóhelyén – az előbb említett munkakörülmények teljesülésére figyelemmel válassza meg. Az Mvt. – veszélyhelyzet ideje alatt nem alkalmazandó – szabálya a munkáltatónak a távmunkavégzés helyszínén történő ellenőrzéséről rendelkezik. A 487/2020. Korm. rendelet új szabálya szerint viszont a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti (487/2020. Korm. rendelet 1/A. §). Vélhetően például úgy, hogy online kapcsolat segítségével megkéri a távmunkást, laptopjának kamerájával pásztázza körbe a munkahelyeként szolgáló szobát.

1.2. Távmunka – nemcsak számítógéppel

A 487/2020. Korm. rendelet részben megváltoztatta a távmunka törvényi definícióját. Az Mt. szerint a távmunkavégzés meghatározásának egyik mellőzhetetlen eleme, hogy a tevékenységet számítástechnikai eszközzel végzik [Mt. 196. § (1) bekezdés]. A jogszabálymódosítás ugyanakkor a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkáról is szól, amely esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely). Ennek lehetőségét a gyakorlatban a munkaköri feladatok ellátásának körülményei alapvetően befolyásolják. Például az iroda titkárnője a lakásán rendezheti az ügyfelek aktáit, ezzel szemben egy esztergapad nem igazán illik a nappaliba.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített helyen folytatható. A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy

– a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, továbbá

– a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túlmenően a munkáltató vagy megbízottja – így különösen az Mvt. 8. §-ában (munkabiztonsági szaktevékenységet végző személy), valamint az Mvt. 57. és 58. §-ában megjelölt személy (pl. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításában közreműködő) – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. E helyre a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés [Mvt. 81. § (4) bekezdés] a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig kell, hogy beszerezze [487/2020. Korm. rendelet 1/A. § (2)–(8) bekezdés].

Az újdonságként ismertetett rendelkezések ugyancsak az Mvt. 86/A. §-ában olvashatóak – csak éppen az Mt.-ben foglalt, számítástechnikai eszközzel végzett távmunkára vonatkoznak. A jogszabálymódosítás talán meglepő fordulata, hogy relativizálja, viszonylagossá teszi a bemutatott szabályok érvényesülését. A munkáltató és a munkavállaló ugyanis a 487/2020. Korm. rendelet munkavédelmi rendelkezéseitől megállapodással eltérhetnek (487/2020. Korm. rendelet 1/B. §).

1.3. Átalány-költségtérítés

A következő változást azt tette szükségessé, hogy rendhagyó módon, 2021. február 1-jén lépett hatályba a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet. A távmunkával kapcsolatban elszámolható költség viszont a 2021. január 1-jén hatályos minimálbér összegéhez kapcsolódik. A 487/2020. Korm. rendelet 2. §-a szerint a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta

a) a 2021. év esetében a 2021. február 1-jétől,

b) az ezt követő évek esetében az adóév első napján

érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (idén 167 400 forint 10 százaléka). Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, ez a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része. Változatlan feltétel, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. melléklet „I. Jellemzően előforduló költségek” cím 24. pont c) és d) alpontjai1 szerint más költséget nem számol el.

1.4. A törvényt felváltó rendelet

A 393/2021. Korm. rendelet módosító szabálya alapján a veszélyhelyzet ideje alatt az Mt. 196. §-a helyett a 487/2020. Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Tekintsük át, hogy mindez milyen változást hoz a veszélyhelyzet elmúltáig! Az Mt. definíciója szerint távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják [Mt. 196. § (1) bekezdés]. A 487/2020. Korm. rendelet szerint elegendő a távmunka megállapításához, ha a munkavállaló a munkát esetleg csak a munkaidő egy részében végzi a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen [487/2020. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés]. Ezt az esetet nevezte el a gyakorlat home office-nak. És amint a munkavédelem új szabályainál már olvashattuk, nem feltétlenül kell számítástechnikai eszközzel dolgozni. Így bármely, informatikai eszközt nem igénylő munkaköri feladat is ellátható odahaza – nem érintve a lakóhely rendeltetésszerű használatát. Az Mt. alapján a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában [Mt. 196. § (2) bekezdés]. E tekintetben nincs változás, mert a 487/2020. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése megismétli az Mt. előbb idézett bekezdését.

Fordítsunk az összehasonlítandó jogszabályi rendelkezések sorrendjén, és kezdjünk ezúttal a 487/2020. Korm. rendelettel! E szerint eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során

a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki;

b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja;

c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát; és

d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson [487/2020. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés].

Újra fellapozva az Mt.-t, az a) pontban foglalt szabály megegyezik az Mt. 197. § (1) bekezdésével. Így a munkáltatói utasítási jognak a feladat meghatározására történő korlátozása csak akkor hozhat érdemi változást, ha a távmunkás nem számítástechnikai eszközzel dolgozik. Az Mt.-ben nincs tételes rendelkezés a b) pontban foglaltakról, mindez ugyanakkor összhangban áll a munkavédelmi változásokkal, amelynek egyik szabálya szerint a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

Nyilvánvalóan mindennek csak akkor lehet szerepe, ha a munkavállaló nem a munkáltató székhelyén, telephelyén dolgozik. Ezzel összefüggésben rendelkezik a c) pont szabálya, ami szükségszerűen hiányzik az Mt.-ből, hiszen a számítógéppel dolgozó távmunkás éppen, hogy nem a munkáltató telephelyén dolgozik. Végül a d) pont szövege szó szerint azonos az Mt. 196. § (5) bekezdésével.

Annyi eltérés azért van, hogy az a)–d) pont alatt felsorolt szabályok a munkáltató és a munkavállaló eltérő megállapodásának hiányában érvényesülnek. Így a legutóbb említett d) pont tekintetében a veszélyhelyzet tartamára olyan megállapodás is születhet, hogy a munkáltató területére a munkavállaló nem léphet be. Mindez persze szükségszerűen azzal is jár, hogy a c) pontban biztosított lehetőséggel egyáltalán nem élnek, a munkavállaló a munkáltató telephelyén nem végez munkát.

Az Mt. 197. § (4) bekezdésének második mondatát ismétli meg – tehát nem jelent ténylegesen jogi újdonságot – a 487/2020. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése, miszerint, ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. És ugyancsak szó szerint jelenik meg a 487/2020. Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésében az Mt. 196. § (4) bekezdése. Mindkét rendelkezés úgy szól, hogy a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.

Miután a módosított 487/2020. Korm. rendelet a veszélyhelyzet tartamára „kiiktatja” az Mt. 196. §-át, nem kell alkalmazni az Mt. azon szabályait, amelyek alapján a munkáltató – a 46. §-ban foglaltakon (a munkaviszony létrejöttéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség) túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltató általi ellenőrzés,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá

c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik [Mt. 196. § (3) bekezdés].

Nem kötelező, de ha praktikusnak tartják, mégis alkalmazhatók az idézett szabályok.

dr. Horváth István és dr. Szladovnyik Krisztina írásából, amely az Adó szaklap 2021/10. számában jelent meg, mindent megtudhat a munkaidőkeret új szabályozásáról is.

1 Az Szja tv. 3. melléklet I. Jellemzően előforduló költségek” cím 24. pont c)alpontja szerint: az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat); míg d)alpontja szerint: a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Változik a Munka törvénykönyve, sok új szabály jön a szabadságokról

Szerdán szavaznak a képviselők a Munka törvénykönyve módosításáról, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.