Munkavállalási célú tartózkodási engedély és annak ügyvédi kihívásai


Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.

Éppen ezért a munkavállalási célú tartózkodási engedély részletes szabályai, a feltételek szigorítása vagy éppen enyhítése nem csak a kormány és a jogalkotó migrációs politikájának, hanem gazdaságpolitikájának is függvénye.  

Ugyanakkor a magyar cégeknek égető munkaerő igénye van. Sok cég foglalkoztat külföldieket (például ukránokat, indiaiakat) az építőiparban, de a mezőgazdaságban is. Ennek ellenére a idegenrendészeti eljárás rendkívül szigorú és bürokratikus. Az ügyvéd alapvető feladata, hogy kiszámíthatóvá tegye az eljárást az ügyfél számára.  

A munkavállalási célú tartózkodási engedély összevont jellege 

 Alapvetés, hogy munkavállalási célú tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha tartózkodásának célja munkaviszonyban történő munkavégzés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti eljárás összevont eljárás, amely összevont engedélyt eredményez, azaz tartózkodásra és munkavállalásra jogosítja a tulajdonosát egyszerre. 

Kinek van szüksége ilyen engedélyre? 

Ez a kérdés elsősorban attól függ, hogy honnan jött a kérelmező, melyik ország állampolgára. Ugyanis az EU és EGT tagországok állampolgárainak nem kell tartózkodási engedély a munkavállaláshoz, csak regisztrációs igazolás.  Ezen kívül vannak kivételek is. Például ukrán vagy szerb állampolgárságú munkavállaló hiányszakmákban 180 napon belül 90 napig munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon.  

 Mennyi időre adható ki munkavállalási célú tartózkodási engedély? 

 A munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a jelenleg hatályos jogszabály szerint maximum kettő év, azaz maximum ennyi időre kérhető. Az engedély a lejárta előtt meghosszabbítható, de a meghosszabbított idő sem lehet több mint plusz 2 év. 

 A Parlament előtt van azonban egy törvényjavaslat, amely drasztikusan átírja elfogadása és hatályba lépése esetén a tartózkodási engedélyek szabályait. A javaslat szerint, ha azt elfogadják, akkor a munkavállalási célú tartózkodási engedély egy alkalommal lesz csak meghosszabbítható. 


2023. december 7-én webinárium keretében dr. Bátki Hanna előadásából bővebben is tájékozódhat a munkavállalási célú tartózkodási engedély feltételeiről és az eljárás folyamatáról, a munkavállalási engedély és összevont engedély közötti különbségről, valamint a harmadik országbeli állampolgárok EU-n belüli kiküldetésánek (posting) előírásairól. A webinárium díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A webinárium a későbbiekben itt felvételről is megtekinthető.


Milyen dokumentumok kellenek az engedélyhez? 

 A munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez a két legfontosabb dokumentum az érvényes munkaerőigény és a foglalkoztatóval kötött elő-munkaszerződés 

 Elő-munkaszerződés 

 Az elő-munkaszerződés tartalmát  is meghatározza a jogszabály: előre meg kell állapodni az alábbi kérdésekről:

  • a tényleges munkakörről, 
  • a munkabérről, 
  • a munkába állás várható kezdetéről, 
  • a munkaviszony időtartamáról, 
  • a munkavégzés helyéről, 

Ezeken kívül a munkakör betöltéséhez szükséges munkatapasztalatot és képesítést rögzíteni kell, feltéve, hogy a betöltendő munkakör végzettséghez kötött. A várható munkába állás kezdete nem lehet későbbi mint a tartózkodási engedély iránti kérelem beadását követő 120 nap. 

Azon jogi személyek tulajdonosát, vezető tisztségviselőjét, akik tényleges munkát is kívánnak végezni (a vezető tisztviselői, képviseletei tevékenységük mellett) és munkavállalás céljából terjesztik elő a tartózkodási engedély iránti kérelmüket, a fenti iratok mellett a jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyt kérelmezőknek előírt igazoló iratok csatolására is felhívhatja az eljáró hatóság. 

 Munkaerő igény bejelentése  

A következő kulcsfontosságú jogintézmény a munkaerő-igény. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához ugyanis érvényes munkaerő-igény szükséges. A munkaerőigényt a foglalkoztatónak kell benyújtania. Érvényes munkaerő igénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató: 

  • a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be, 
  • a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy 
  • hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. 

A munkaerő igény érvényességének idejét 10 napnál hosszabb időszakban kell meghatározni.  A munkaerőigényt annál a fővárosi kerületi vagy járási hivatalnál kell bejelenteni, amelynek területén a munkavállaló foglalkoztatása történik. Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása több vármegye területén fog történni, vagy esetleg országosan, akkor a munkaerőigényt a foglalkoztató székhelye szerinti foglalkoztatási hivatalnál kell benyújtani. 

 A munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje 

 A munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a munkavállalási engedélyben szereplő időre adja ki a harmadik országbeli munkavállalónak.  

Ahogy korábban említettem, a munkavállalási engedély legfeljebb két évre adható ki, tehát a tartózkodási engedély érvényességi ideje sem lehet ennél több. Amennyiben azonban a kérelmező útlevelének érvényességi ideje a kérelmezett időnél hamarabb lejár, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az útlevél érvényességének idejét fogja figyelembe venni, függetlenül attól, hogy mennyi időre kérte a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélyt. A munkavállalási engedély meghosszabbítható. 

Milyen egyéb dokumentumok szükségesek a munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez? 

A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is: 

  • magyarországi lakóhelyének igazolása: bérleti szerződés, szívességi használati szerződés vagy saját ingatlantulajdon is lehet. A hasznos alapterületet úgy kell számolni, hogy az ott lakókra minimum 6nm jusson fejenként. 
  • teljes körű egészségbiztosítás: tekintettel arra, hogy a kérelmező az első alkalommal még nem lesz biztosított a kérelmezés időpontjában, magánbiztosító biztosítása szükséges annak érdekében, hogy az engedélyt megkapja. A tartózkodási engedély megszerzését követően és a munkaviszony létrejöttét követően a magyar állampolgárokhoz hasonlóan TB biztosított lesz a harmadik országbeli munkavállaló is. 
  • megtakarítás igazolása bankszámla kivonattal vagy egyéb módon: 3 havi bankszámlakivonat szükséges. Azt szükséges igazolni, hogy a Magyarországra való be- és kiutazás költségét a harmadik országbeli állampolgár fedezni tudja. 
  • érvényes útlevél: a kérelmező útlevelének érvényességi idejének le kell fednie a tartózkodás időtartamát. 
  • A harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást. 

Gyakorlati tapasztalatok az ügyvédi munka során 

Aki ügyvédként napi szinten jár el az idegenrendészeti hatóság előtt munkavállalási célú tartózkodási engedélyek ügyében, az pontosan tudja, hogy a foglalkoztató cégek versenyképességének megtartása és a termelés folyamatossága érdekében alapvető ügyféligény a kiszámíthatóság.  

Ezt nem könnyíti meg, hogy figyelemmel kell lenni arra, hogy a különböző vármegyei idegenrendészeti hatóságoknak nem mindig egységes a gyakorlata akár formai, akár tartalmi követelményeket illetően. Nem mondanám, hogy létezik az ún. szobajog ezen a területen, de nem árt ha a jogi képviselő tájékozódik a helyi viszonyokról, ha az ügyfele egy új földrajzi területre, vármegyére terjeszti ki a vállalkozását harmadik országbeli munkavállalók igénybe vételével.  

Ezen kívül szót kell ejteni arról is, hogy hogy bár ügyvédi munka során általában megkövetelt a precizitás, de ezekben az ügyekben néha még ezt is fokozni kell. Nem árt, ha az irodán belül úgy gondoskodunk a minőségellenőrzésről, hogy bevonunk még egy kollégát a kimenő anyagok átnézésére. Egy elírt adat ugyanis hónapokkal visszavetheti egy engedély ügyét ami milliós mértékű kiesést is jelenthet az ügyfélnek. 

Ennek ellenére a munkavállalási célú tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos ügyek intézése alapvetően szép és kellemes ügyvédi kihívás, egyrészt azért, mert ezek az ügyek az elöljáróban említett statisztikák miatt megkerülhetetlenek az idegenrendészeti jogász munkája során.  Másrészt az eljáró ügyvéd   szinte közvetlenül érzi, hogy milyen mértékben segíti elő az ügyfelének és a harmadik országbeli munkavállalójának (és annak családjának) a boldogulását a gazdasági életben, illetve a személyes életében.  

Dr. Bátki Hanna idegenrendészeti ügyvéd  

A Wolters Kluwer Hungary a Jogászvilág és az Adó Online kiadója.  A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A munkáltató jogos gazdasági érdekei és a titokvédelem

Amikor a dolgozó megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.