Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak akkor, ha szeretné elérni, hogy munkavállalója a szabadsága idején is rendelkezésre álljon?
A munkavállaló adott esetben nélkülözhetetlenné válhat a munkáltató számára, és a pihenést, valamint regenerálódást szolgáló, jól megérdemelt szabadságát sem töltheti el munka nélkül. Erre természetesen csak kivételesen kerülhet sor, hiszen akármilyen kulcsfontosságú munkakört tölt be a munkavállaló, a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, és adott esetben a munkáltató helyettesítéséről oly módon gondoskodni, hogy a munkavállaló szabadsága alatt se álljon meg az élet a munkahelyen, és a munkavégzés a munkavállaló távolléte alatt is gördülékenyen folyjon.
Mindez irányadó a hazarendelés nélküli szabadság alatti munkavégzésre. A munkavállaló a szabadság alatt ugyanis a törvény erejénél fogva mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, így a munkáltató a szabadság megszakítása nélkül sem zaklathatja a munkavállalót napi szinten munkahelyi telefonokkal és e-mailekkel. Természetesen „vis maior” esetén, ha egyedül a szabadságon lévő munkavállaló rendelkezik a munkáltató számára létfontosságú információval, a munkavállaló szabadsága alatt is kereshető, de nem kötelezhető arra, hogy szabadsága alatt is figyelemmel kísérje munkahelyi e-mailjeit, vagy arra, hogy munkahelyi telefonját bekapcsolva tartsa.
Szűk körben és szigorú feltételek mellett a Munka Törvénykönyve feljogosítja a munkáltatót, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, akár a lefoglalt és befizetett külföldi út megkezdése előtti napon, vagy a munkavállalót szabadságáról akár a tengeren túlról is hazahívja, és munkavégzésre utasítsa. Ez azonban csak kivételesen fordulhat elő, és a szabadság megszakítását, vagy a közölt időpont módosítását megalapozó fontos gazdasági érdeknek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő körülménynek kell fennállnia.
Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!
Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban A munkaviszony létesítése Bérszámfejtés a gyakorlatban |
Ha például a gyártás alapját képező szoftver meghibásodik, és az azt kidolgozó informatikus munkavállaló éppen szabadságát tölti, akkor a munkáltató jogszerűen szakíthatja meg a szabadságot, valamint bárhonnan hazarendelheti és munkavégzésre utasíthatja a munkavállalót. Ehhez hasonlóan, ha a munkáltató a munkavállaló szabadságának megkezdése előtti napon olyan sürgős megbízást kap, amelynek teljesítéséhez egyedül a munkavállaló rendelkezik szakértelemmel, a munkáltató a szabadság már közölt időpontját módosíthatja. Mindezen jogszerű munkáltatói utasításoknak a munkavállaló köteles eleget tenni.
A szabadság megszakítása, vagy közölt időpontjának módosítása számos hátrányos és olykor költséges következménnyel járhat a munkavállaló számára, ezért a Munka Törvénykönyve további garanciális szabályokat ír elő. Így, ha a szabadság már közölt időpontjának módosítása miatt a nyaraláshoz kapcsolódóan a már lefoglalt szállásra, utazásra befizetett díjak az út lemondásával elvesznek, vagy esetleg még további bánatpénzként megfizetendő összeggel növekednek, akkor a munkáltató köteles ezen károkat, illetve költségeket megtéríteni a munkavállaló számára. Ugyanez irányadó, ha a munkavállalónak és családjának idő előtt kell hazatérnie a nyaralásból.
Felvetődhet a kérdés, hogy szabadság megszakítása esetén a munkavállalóval együtt nyaraló család hazautazásával kapcsolatos költségek és károk megfizetésére is köteles-e a munkáltató, vagy csak a munkavállaló saját jogú kárigénye megalapozott. Álláspontunk szerint mivel a szabadság a pihenést szolgálja, amihez általában a közvetlen hozzátartozókkal történő időtöltés (is) társul, ezért a munkavállalóval együttnyaraló családtagok hazautazásával kapcsolatos kárigény is jogszerűen érvényesíthető. Bizonyos esetekben nem is várható el, hogy a munkavállaló családtagjait, például feleségét és kisgyermekét hátra hagyva térjen haza a nyaralásból.
A Munka Törvénykönyve azt is kifejezetten előírja, hogy amennyiben a szabadság megszakításra kerül és a munkáltató munkavégzésre utasítja a szabadságát töltő munkavállalót, abban az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, és a visszautazással töltött idő a szabadságba nem számít be. Ha például a munkavállaló a tengerentúlról 14 órás repülőúttal jut vissza munkahelyére, a szabadság az utazási idővel nem csökken, ugyanis amikor a munkavállaló megkezdi hazautazását a szabadság helyszínéről, szabadsága ezzel egyidejűleg „felfüggesztésre” kerül. A szabadság megszakítása esetén a munkával töltött idő ugyancsak nem számít be a szabadság időtartamába, amely egyébként egyúttal rendkívüli munkaidőnek fog minősülni.
A munkavállaló adott esetben nélkülözhetetlenné válhat a munkáltató számára, és a pihenést, valamint regenerálódást szolgáló, jól megérdemelt szabadságát sem töltheti el munka nélkül. Erre természetesen csak kivételesen kerülhet sor, hiszen akármilyen kulcsfontosságú munkakört tölt be a munkavállaló, a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, és adott esetben a munkáltató helyettesítéséről oly módon gondoskodni, hogy a munkavállaló szabadsága alatt se álljon meg az élet a munkahelyen, és a munkavégzés a munkavállaló távolléte alatt is gördülékenyen folyjon.
Mindez irányadó a hazarendelés nélküli szabadság alatti munkavégzésre. A munkavállaló a szabadság alatt ugyanis a törvény erejénél fogva mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, így a munkáltató a szabadság megszakítása nélkül sem zaklathatja a munkavállalót napi szinten munkahelyi telefonokkal és e-mailekkel. Természetesen „vis maior” esetén, ha egyedül a szabadságon lévő munkavállaló rendelkezik a munkáltató számára létfontosságú információval, a munkavállaló szabadsága alatt is kereshető, de nem kötelezhető arra, hogy szabadsága alatt is figyelemmel kísérje munkahelyi e-mailjeit, vagy arra, hogy munkahelyi telefonját bekapcsolva tartsa.
Szűk körben és szigorú feltételek mellett a Munka Törvénykönyve feljogosítja a munkáltatót, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, akár a lefoglalt és befizetett külföldi út megkezdése előtti napon, vagy a munkavállalót szabadságáról akár a tengeren túlról is hazahívja, és munkavégzésre utasítsa. Ez azonban csak kivételesen fordulhat elő, és a szabadság megszakítását, vagy a közölt időpont módosítását megalapozó fontos gazdasági érdeknek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő körülménynek kell fennállnia.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
Ha például a gyártás alapját képező szoftver meghibásodik, és az azt kidolgozó informatikus munkavállaló éppen szabadságát tölti, akkor a munkáltató jogszerűen szakíthatja meg a szabadságot, valamint bárhonnan hazarendelheti és munkavégzésre utasíthatja a munkavállalót. Ehhez hasonlóan, ha a munkáltató a munkavállaló szabadságának megkezdése előtti napon olyan sürgős megbízást kap, amelynek teljesítéséhez egyedül a munkavállaló rendelkezik szakértelemmel, a munkáltató a szabadság már közölt időpontját módosíthatja. Mindezen jogszerű munkáltatói utasításoknak a munkavállaló köteles eleget tenni.
A szabadság megszakítása, vagy közölt időpontjának módosítása számos hátrányos és olykor költséges következménnyel járhat a munkavállaló számára, ezért a Munka Törvénykönyve további garanciális szabályokat ír elő. Így, ha a szabadság már közölt időpontjának módosítása miatt a nyaraláshoz kapcsolódóan a már lefoglalt szállásra, utazásra befizetett díjak az út lemondásával elvesznek, vagy esetleg még további bánatpénzként megfizetendő összeggel növekednek, akkor a munkáltató köteles ezen károkat, illetve költségeket megtéríteni a munkavállaló számára. Ugyanez irányadó, ha a munkavállalónak és családjának idő előtt kell hazatérnie a nyaralásból.
Felvetődhet a kérdés, hogy szabadság megszakítása esetén a munkavállalóval együtt nyaraló család hazautazásával kapcsolatos költségek és károk megfizetésére is köteles-e a munkáltató, vagy csak a munkavállaló saját jogú kárigénye megalapozott. Álláspontunk szerint mivel a szabadság a pihenést szolgálja, amihez általában a közvetlen hozzátartozókkal történő időtöltés (is) társul, ezért a munkavállalóval együttnyaraló családtagok hazautazásával kapcsolatos kárigény is jogszerűen érvényesíthető. Bizonyos esetekben nem is várható el, hogy a munkavállaló családtagjait, például feleségét és kisgyermekét hátra hagyva térjen haza a nyaralásból.
A Munka Törvénykönyve azt is kifejezetten előírja, hogy amennyiben a szabadság megszakításra kerül és a munkáltató munkavégzésre utasítja a szabadságát töltő munkavállalót, abban az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, és a visszautazással töltött idő a szabadságba nem számít be. Ha például a munkavállaló a tengerentúlról 14 órás repülőúttal jut vissza munkahelyére, a szabadság az utazási idővel nem csökken, ugyanis amikor a munkavállaló megkezdi hazautazását a szabadság helyszínéről, szabadsága ezzel egyidejűleg „felfüggesztésre” kerül. A szabadság megszakítása esetén a munkával töltött idő ugyancsak nem számít be a szabadság időtartamába, amely egyébként egyúttal rendkívüli munkaidőnek fog minősülni.
