Nagyot nőttek a bérek a KSH adatai szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,6, nettóban 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt – jelentette a KSH.


 A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint.

A vállalkozásoknál a bruttó kerestek 6,0 százalékkal, a nettó keresetek 7,7 százalékkal, a költségvetési szerveknél 10,1, és 11,8 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. 

A keresetek emelkedésére a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál – fűzte hozzá a KSH jelentése.

A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatások nélkül számolt bruttó átlagkeresetek  7,0, a nem rendszeres kifizetések 9,9 százalékkal haladták meg a tavaly márciusit a nemzetgazdaság átlagban, míg a versenyszférában 5,6, illetve 10,0 százalékos növekedést mért a KSH. 

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Márciusban a bruttó átlagkereset 264 300 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 277 ezer forintot mért a statisztika. 

A teljes nemzetgazdaságot tekintve 168 800 forint volt a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset. 2016-ban jelentősen módosultak a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 176 000 forintra becsülhető – közölte a KSH. 

Az iparban 284, az építőiparban  194, a mezőgazdaságban 193 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban. A  pénzügyi, biztosítási szektorban 569 ezer, az infokommunikációban 516 ezer forint volt a bruttó kereset, a szálláshely szolgáltatásban viszont csak 166 ezer forint. A humán egészségügyben 227, az oktatásban 263 ezer forint volt a bruttó átlagbér, a közigazgatásban és a védelmi szolgálatoknál 288 ezer forint. 

A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy a versenyszférában 65 ezerrel – 3,4 százalékkal – nőtt egy év alatt az alkalmazásban állók létszáma a  közfoglalkoztatottak nélkül számolva.  

A közfoglalkoztatottak száma tavaly márciushoz viszonyítva 20 ezerrel (13,3 százalékkal) 171 ezerre nőtt márciusban, ami viszont kevesebb az első két hónapban foglalkoztatott 194-197  ezer embernél. A márciusi bruttó keresetük 78 847 forint volt, 932 forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékkal nőhet a reálbér. A bérnövekedés mértéke ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló béremelkedés várható a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyűbérmegállapodások – is tükröznek, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.