Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjazás önmagában nem minősül a munkaviszony megszüntetésére okot adó körülménynek, de a nyugdíjas munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére rugalmasabb szabályok vonatkoznak.

A nyugdíjasokra vonatkozó speciális szabályok értelmezéséhez először azt kell tisztázni, ki minősül nyugdíjasnak a Munka Törvénykönyve alkalmazásában. Ide tartozik az a munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. Utóbbi esetben az is feltétel, hogy az ellátást részére jogerősen megállapították.

Nem minősül tehát nyugdíjasnak a munkavállaló, ha már beadta ugyan a korhatár előtti ellátás iránti igényét, de azt jogerősen még nem állapították meg számára. Ezen az sem változtat, ha a nyugdíjbiztosítási szerv visszamenőlegesen állapítja meg a nyugellátásra való jogosultságot. Például, ha a nő munkavállaló 40 év szolgálati idővel rendelkezik, ettől még nem minősül nyugdíjasnak, csak ha a további jogosultsági feltételeket is teljesíti és kérelmére jogerősen meg is állapítják részére az ellátást.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

2014 .03. 19.:  A Ptk. alkalmazása a munkajogban – dr. Berke Gyula 2014. 04. 02.:  A szerződés létrejötte és tartalma, a piaci középár– prof. dr. Kiss György 2014. 04. 09.:  A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos 2014. 04. 23.:  A munkaviszony megszüntetése, atipikus munkaviszony – dr. Bankó Zoltán, dr. Lőrincz György Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Nyugdíjasnak minősülnek továbbá a rokkantsági ellátásban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülők is. Végül, az egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülők is nyugdíjasok (utóbbi esetben akkor, ha az ellátást már jogerősen megállapították).

Ha a munkavállaló a fentiek szerint nyugdíjasnak minősül, úgy a munkáltató nem köteles indokolni a felmondást határozatlan idejű munkaviszony esetén. A bírói gyakorlat szerint azonban, ha a munkáltatónak nincs indokolási kötelezettsége, mégis megindokolja felmondását, úgy annak tartalmáért felelős. Nem célszerű tehát „túlteljesíteni” a törvényi követelményeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az indokolási kötelezettség alól csak a határozatlan idejű munkaviszonyban mentesül a munkáltató. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a felmondás nyugdíjas esetén is indokoláshoz kötött.

További speciális szabály, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Összességében tehát, ha a nyugdíjazás önmagában nem is szüntetni meg a munkaviszonyt és nem is önálló felmondási indok, a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya sokkal könnyebben, indokolás nélkül és kevesebb anyagi kötelezettséggel szüntethető meg. Ennek indokát egy korábbi határozatában az Alkotmánybíróság abban látta, hogy az érintettek öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot, illetőleg más nyugellátásban részesülnek, így egzisztenciájuk más forrásból biztosított.

Fontos változás azonban az új Munka Törvénykönyvében, hogy a korábbiakkal szemben a felmondási tilalmakat és a felmondási idő eltolásával járó korlátozásokat a nyugdíjas munkavállalókra is alkalmazni kell. Mivel az előbbi kategória elsősorban a gyermekvállalással függ össze, ennek túl nagy gyakorlati jelentősége nem lesz, ám fontos, hogy a keresőképtelen nyugdíjassal közölt felmondás esetén sem kezdődik el a felmondási idő, csak a védett időszak lejárta után.

Hangsúlyozni kell, hogy a munkavállaló magas életkora, vagy nyugdíjasnak minősülése önmagában nem lehet indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis sértené az egyenlő bánásmód követelményét. Ugyanakkor, a jogszerű okból elbocsátott munkavállaló sem helyezhető vissza eredeti munkakörébe, csupán életkorára tekintettel.

A munkaügyi bíróság ugyanis nem vizsgál olyan körülményeket, amelyek a munkaügyi per keretein kívül esnek, így egy egyébként jogszerű felmondás bírói hatálytalanítására sincs mód, pusztán méltányosságból. A törvény nem tartalmaz arra nézve semmilyen előírást, hogy a munkáltatónak bármilyen kötelezettsége állna fenn a nyugdíjas (volt) munkavállalójának tovább- illetve újbóli foglalkoztatására.

---