Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cameron a munkavállalók bevándorlási szabályain radikális szigorítana, hazánktól is támogatást kérne a terveihez.
Villámkörutat tervez a jövő héten több EU-társállamban David Cameron brit miniszterelnök, hogy támogatókat toborozzon a London által igényelt uniós reformokhoz, és útja során ellátogathat Magyarországra is – írta meg nem nevezett magas rangú brit kormányilletékesekre hivatkozva a pénteki The Times.
A tekintélyes konzervatív brit napilap értesülése szerint Cameron a jövő hét második felében indul a körútra, miután II. Erzsébet királynő a hagyományoknak megfelelően szerdán ismerteti a május 7-i parlamenti választások után alakult új konzervatív párti kormány első évének törvényalkotási programját.
A tervezetben szerepelni fog a törvényjavaslat a legkésőbb 2017 végéig tervezett népszavazásról, amelyen Cameron tervei szerint Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról kell majd dönteni.
Addig azonban a brit kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét, és a tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit kormány ragaszkodni akar ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg gazdaságaik nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról a referendumon, hogy az EU-n belül vagy kívül akarják-e tudni hazájukat.
A The Times pénteki értesülése szerint Francois Hollande francia elnök már meghívta párizsi látogatásra a brit kormányfőt, a Downing Street azonban ennél szélesebb körű látogatássorozatot szeretne, amelynek során David Cameron ellátogatna Berlinbe, és az út „valószínűleg érinti” Hollandiát és Magyarországot is. Emellett a brit lap szerint lehetséges egy római megálló is.
A The Times szerint a brit kormányfő előtt álló feladat mértékét mutatja, hogy brüsszeli diplomaták máris jelezték: valószínűleg illegálisnak minősül az a terv, hogy a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók az első négy évben nem részesülhetnének – egyéb szociális juttatások mellett – különböző adókedvezményekben sem.
A brit lap szerint számos EU-diplomata kifejtette azt az álláspontot, hogy ez a terv összeegyeztethetetlen az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás elvével, és diszkriminációval ér fel.
A kormányzó brit Konzervatív Párt már az előző választások előtt meghirdette azt a célt, hogy a nettó bevándorlást évi több százezerről néhány tízezerre kell leszorítani, a folyamat azonban ezzel ellentétes irányban halad.
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön tette közzé legújabb éves összeállítását a migrációról, és az adatok szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után.
Az ONS „statisztikailag szignifikánsnak” nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét.
A statisztikai hivatal kimutatása szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi EU-állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
