Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közelmúltban nagy felzúdulást keltett az új Ptk. egy rendelkezése, amelyre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hívta fel a figyelmet. Eszerint az a társaság, amelynek eredménytartaléka negatív, azaz nem fizethet osztalékot, tagjainak semmilyen jogcímen nem teljesíthet kifizetést, még akkor sem, ha ez a kifizetés nem a tagsági jogviszonyra tekintettel történik.
Az ügyvédi iroda álláspontja szerint ezzel az új Ptk. gyakorlatilag megtiltja a munkabér fizetését minden olyan munkavállalónak, aki – bármilyen csekély mértékben is – tulajdonosa egy olyan társaságnak, amely nem fizethet osztalékot. Álláspontjuk szerint nincsen tételes jogi alapja annak, hogy az Mt. munkabér fizetését előíró szabályát bármilyen alapon a fenti polgári jogi szabály elé lehetne helyezni, ezért a helyzet feloldására csak a jogalkotónak van lehetősége azzal, hogy megteremti a különböző jogszabályi rendelkezések közötti összhangot.
Az ügyvédi iroda felvetésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalásban reagált, amely szerint a sajtóban megjelent vélemény helytelenül és indokolatlanul mossa össze a társaságnak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetéseit a Ptk. vonatkozó rendelkezésével.
A Ptk. érintett rendelkezése egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt, mégpedig arra, amikor a társaság a tagnak (akár tagsági jogviszonyára tekintettel, akár a tagsági jogviszonyától független jogviszony alapján) a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék.
A társaság azonban a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban. Ebből következően a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn.
Az ügyvédi iroda a minisztériumi állásfoglalással több ponton nem ért egyet. Egyrészt a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennél fogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.
Másrészt a minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Nem ad azonban választ arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag „nem tagsági jogviszonyára tekintettel” kerülnek megtételre. A minisztérium álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg.
Mindezekre tekintettel az ügyvédi iroda továbbra is szerencsésnek tartana egy jogszabály-módosítást a kérdéses ügyben.
A magunk részéről – anélkül, hogy „pálcát törnénk” bármelyik álláspont fölött – mindenképpen célszerűnek látjuk a kérdést munkajogi aspektusból is megvizsgálni. Az Mt. ugyanis – a korábbi munkajogi kódexek gyakorlatával szakítva – tételesen rendezi kapcsolatát a polgári jogi szabályokkal. Eszerint a munkajogi szabályok alkalmazása során a Ptk.-t háttérjogszabályként kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor azt maga az Mt. előírja. Azaz, ebben a relációban az Mt. speciális jogszabálynak minősül, amely alkalmazása során a Ptk.-t mint általános szabályt, csak akkor kell alkalmazni, ha erre a speciális szabály kifejezetten felhatalmazást ad. Az Mt. pedig a Ptk. fentebb hivatkozott szabályát nem rendeli alkalmazni a munka világában.
| Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása |
|---|
|
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés |
A fentiek alapján, anélkül, hogy a Ptk. rendelkezésének alkalmazásának kötelező jellegét vitatnánk, kimondhatjuk, hogy az a munkáltató munkabér fizetési kötelezettségét nem érinti, így a munkavállalók munkabérét a munkáltató továbbra is köteles a társaság vagyoni helyzetétől függetlenül kifizetni.
Természetesen ezt nem jelenti azt, hogy az Mt. „felülírná” a Ptk. rendelkezéseit, csupán azt, hogy a munkaviszonyon alapuló kötelezettségek teljesítése során azt nem kell alkalmazni.
| 2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning |
|---|
|
Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését. Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. |
A kérdés egyértelmű, mindenki számára kötelező érvényű eldöntésére azonban csak két megoldás van: a bírósági döntések mentén kirajzolódó gyakorlat, illetve a jogalkotó által adott válasz, a jogszabály-módosítás.
Mivel a bírói gyakorlat kizárólag utólag, egyedi esetek eldöntésén keresztül tud „reagálni” a kérdésre, ezért a magunk részéről osztjuk a Jalsovszky Ügyvédi Iroda álláspontját, amely szerint célszerű lenne a jogalkotónak rendezni a helyzetet és a Ptk. rendelkezését módosítani kellene, az egyértelmű értelmezhetőség érdekében.
