PM-államtitkár: mozgósítani kell a magyar munkaerő-tartalékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-tartalék aktivizálásának fontosságáról beszélt egyebek mellett Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egy keddi konferencián azt is hangsúlyozta, hogy a versenyszférában több munkavállalóra van szükség, mint amennyi állás nélküli, foglalkoztatható ember van Magyarországon.

Bodó Sándor a gödöllői foglalkoztatáspolitikai konferencián kifejtette: az álláskeresőkön kívül a munkaerő-tartalék részét képezik a kisgyermeket nevelő szülők, akik gyermeküket bölcsődébe járathatják, és azok, akik részmunkaidős foglalkoztatást tudnának vállalni, ha nagyobb lenne a kínálat. Jelentős a számuk azoknak is, akik nem jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi rendszerben, „valahogy, valamiből megélnek, de a rendszer számára láthatatlanok”. Az ő bevonásukra is eszközöket kellene találni – fűzte hozzá Bodó Sándor.

Az államtitkár a Pest Megyei Kormányhivatal által szervezett konferencián arról is beszélt, hogy a versenyszférában különösen feszítő a cégek által keresett, adott képzettségű munkavállalók hiánya, igaz, a cégek ezt részben ellensúlyozzák saját képzéssel, ha alkalmas jelentkezőket találnak.

Karakó László miniszteri biztos kiemelte: a munkaerő-tartalék 54 százaléka 6 megyében található (Borsod-Abauj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Somogy, Baranya megye). Aktivizálásukat szolgálja a munkerőpiaci reformprogram is, amely azok munkához jutását segíti a munkaügyi szervezetek és a munkaadók hatékonyabb együttműködésével, akiket kevesebb képzéssel, hatékony munkaszervezéssel ki lehet helyezni a munkaerőpiacra.

A konferencia házigazdája Tarnai Richárd Pest megye kormánymegbízottja felidézte, hogy 2010-ben az összeomlás szélén állt a magyar gazdaság, ekkor ígérte meg a kormány, hogy egymillió új munkahelyet fog létesíteni 10 év alatt. Ebből másfél év van még hátra és már 800 ezer munkahely jött létre – fűzte hozzá.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.