Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A csütörtöki közlönyben megjelent rendelet alapján a friss intézkedéscsomag felülírt több munkajogi szabályt is. A távmunka, otthoni munkavégzés munkaszerződéstől függetlenül elrendelhető, ahogy az Mt.-től való eltérés lehetőségei is kibővülnek.
Átmenetileg változnak a távmunka szabályok
Az otthoni munkával és távmunkával kapcsolatban az eddigi szabályozás lényegesen megváltozott! A távmunka elrendelése a továbbiakban már nem kötődik munkaszerződés-módosításhoz (ami kétoldalú megállapodást követel meg a felektől),azt a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti.
Ez azt is jelenti, hogy ha a munkáltató távmunkát rendel el, – mivel a távmunka esetében nincs időbeli megszorítás – nem kell tekintettel lenni arra a korlátozásra, ami a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelése esetén irányadó. Ez persze nem jelenti azt, hogy a munkáltatót nem kötné továbbra is pl. egy eltérő munkakörben való foglalkoztatás esetén a 44 munkanapos (háromszázötvenkét órás) korlát. Ezért javasolt, hogy ha szempont az időbeli korlát, akkor a későbbi félreértések elkerülése és a precizitás érdekében távmunka legyen elrendelve. Az otthoni munkavégzés elrendelése esetén elképzelhetőnek tartunk olyan értelmezést, amely szerint – mivel az otthoni munkavégzés nem feltétlenül esik egybe a távmunkával – hogy továbbra is alkalmazandó az időtartamra vonatkozó korlátozás.
Változnak a munkaidő-beosztási szabályok
Fontos változás az is, hogy a munkaidő beosztása a Munka Törvénykönyvében leírt szabályoktól eltérően is módosítható. Eddig a főszabály az volt, hogy a munkaidő-beosztást a munkáltató legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli, amit a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatott feltéve, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel. A mostani intézkedés alapján viszont a munkaidő-beosztás akár egyik napról a másikra is módosítható lesz. Természetesen ebben az esetben sem lehet ezt a jogot visszaélésszerűen gyakorolni, az általános magatartási szabályok továbbra is alkalmazandóak.
Adatvédelem és egészségi állapot ellenőrzése
Az intézkedéscsomag harmadik pontja leginkább a személyiségi jogokat, személyes adatokat érinti, amikor is a rendelet felhatalmazza a munkáltatókat, hogy a munkáltató munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtehessék. Itt is ki kell hangsúlyozni, bár ebben az esetben maga a rendelet is kiemeli, hogy ez csak a szükséges és indokolt intézkedések megtételére vonatkozik. Így pl. nem valószínű – bár nem kizárt, hogy ilyen munkáltató is létezik -, hogy teljes kórtörténet bekérése indokolt a mostani járvány kiszűrése érdekében sem.
A fenti pontok kapcsán a munkáltató rendelkezési lehetősége időben nem korlátlan, arra csak a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig van lehetősége.
A rendelet nem feledkezett meg arról sem, hogy a mostani intézkedések alól a kollektív szerződéssel szabályozott viszonyokat is érintse, így a kollektív szerződések rendelkezéseit is felülírják.
Az Mt.-től való eltérés lehetőségei kibővülnek
Az intézkedéscsomag talán legérdekesebb pontja nem maga a célzott intézkedésekre vonatkozó 3 pontos felsorolás, hanem a rendelet munkajogi tárgyú paragrafusának (4) bekezdése. Ez kimondja, hogy a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől. Ez azért fontos, mert mostanáig a Munka Törvénykönyvétől való eltérés vagy kifejezetten a törvény adott fejezetének végén található szakaszban volt lehetővé téve, vagy általános szabályként erre a munkavállaló érdekében volt lehetőség.
Ez a mostani rendelkezés véleményem szerint azt jelenti, hogy a felek – kétoldalú megállapodás alapján ugyan, de – akár a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek a Munka Törvénykönyvétől. Így pl. lehetőség adódik arra, hogy a munkahelyek megtartása érdekében a munkabért a minimálbér alá csökkentsék. További érdekesség, hogy erre a bekezdésre a jogszabály szerkesztéséből adódóan a veszélyhelyzet megszűnéséhez kötött időbeli korlátozás sem alkalmazandó.
A fent vázolt intézkedések azonban nem az utolsó intézkedések, a velük kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg, ezért már most minden esetben figyelembe kell venni a munkajog általános elveit, a feleknek kölcsönösen együttműködve kell eljárni.
A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, adótanácsadó, az RSM Hungary partnere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
