Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fizetési felszólítás a munkáltató igényérvényesítésének egyik módja, amelyben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásban érvényesíti. Az eszköz egyszerű, de bizonyos követelményekre oda kell figyelni.
A munkáltató munkavállalóval szembeni igényét elsősorban munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A fizetési felszólítás ehhez képest kivételes, perelkerülő eszköz. Előnye, hogy alkalmazásával elkerülhetőek a perköltségek és jóval gyorsabban rendezhető az ügy, mint egy bírósági eljárásban, feltéve, hogy a felszólításban foglaltakat a munkavállaló nem vitatja.
Például, fizetési felszólítással érvényesíthető a kártérítés, a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési igény, vagy a jogalap nélkül felvett munkabér. Fontos korlátozás azonban, hogy fizetési felszólítással csak a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó követelés érvényesíthető. Ez az összeg 2014-ben 304.500 Ft.
A bírói gyakorlat szerint a munkavállaló tartozásának fizetési felszólítással történő érvényesítése csupán lehetőség a munkáltató számára, de nem jelentheti az igényérvényesítés kötelező módját. A munkáltató tehát – döntése szerint – igényével azonnal fordulhat a bírósághoz is (1/2001. sz. Munkaügyi Jogegységi Határozat).
A fizetési felszólítást a munkáltatónak írásba kell foglalnia. A felszólítás tartalmát a törvény nem határozza meg, annak azonban értelemszerűen pontosan meg kell jelölnie a követelés összegét és jogcímét, szükség esetén annak indokolását. Például: „a 150.000 Ft követelés a tanulmányi szerződésben foglalt, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kötelezettség megszegésén alapul, amelyet a munkáltató ezzel és ezzel a magatartásával (mulasztásával) sértett meg”. Szükséges tartalom a teljesítési határidő is.
Mivel a munkavállaló a fizetési felszólítást 30 napon belül támadhatja meg keresettel a munkaügyi bíróság előtt, 30 napos teljesítési határidőt célszerű meghatározni. A határidő a fizetési felszólítás közlését követő napon kezdődik. Érdemes a dokumentumban felhívni a munkavállaló figyelmét, hogy az együttműködési kötelezettségből eredően haladéktalanul jelentse be a munkáltatónak, ha a fizetési felszólításban foglaltakat vitatja, és e célból bírósághoz fordul.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást is. Ez azt jelenti, hogy magában a nyilatkozatban tájékoztatni kell a munkavállalót a bírósághoz fordulás lehetőségéről és annak határidejéről. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén a keresetindítás határideje a törvény alapján hat hónapra emelkedik.
A kereset benyújtásának a fizetési felszólítás végrehajtására halasztó hatálya van. Így ha azzal szemben bírósághoz fordul a munkavállaló, azt végrehajtani az eljárás jogerős befejezéséig nem lehet. Ha azonban a munkavállaló nem vitatja a fizetési felszólítást, azt a munkáltató kérésére a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (pl. ahhoz a munkavállaló nem járult hozzá), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást, ha e feltételeket a munkáltató igazolta.
|
Munkaügyi e-könyv csomag Koobe Slimbook HD olvasóval |
|---|
|
Átalakuló emberi erőforrás menedzsment |
Azt azonban nem vizsgálja a bíróság, hogy maga a követelés egyébként jogos-e (pl. tényleg megszegte-e a tanulmányi szerződést a munkavállaló). A végrehajtási záradék alapján a munkáltató követelését a munkabérből való levonás útján – a munkavállaló hozzájárulása nélkül – érvényesítheti.
Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy a levonás nem érintheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt. Például, ha az adott követelés a munkabér 33%-a erejéig vonható le, ezt a korlátot a fizetési felszólítás végrehajtása esetén is tiszteletben kell tartani.
