Semmi sem állandó, csak a változás 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előző bejegyzésben a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei kapcsán vizsgáltuk a munkaszerződés módosításának menetét. További gyakori módosítási esetekkel folytatjuk a témát, és olyan változásokra is kitérünk, amelyek nem igénylik a szerződés módosítását.


A munkavégzés helye már nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, ám a legtöbbször ez is szerepel benne. Ilyen esetben a munkáltató a munkavállalót tartósan más helyen csak akkor veheti igénybe, ha a munkaszerződés módosítására kerül sor. Ez akkor is így van, ha a változásra a székhely, telephely költözése miatt kerül sor. Például, a váci úti telephelyen foglalkoztatott munkavállalók munkaszerződését a felek módosítják, mert a telephelyek összevonása miatt őket is a szentendrei úti telephelyen foglalkoztatják tovább.

Ha a felek a munkaviszony típusán kívánnak változtatni, ez is közös megegyezéshez kötött. Például, az eredetileg határozatlan idejű, teljes munkaidős – tipikus – munkaviszony helyett valamely atipikus munkaviszonyra váltanának. Minden atipikus jegy kötelezően a munkaszerződésben kötendő ki. Így a munkaviszony csak akkor részmunkaidős, határozott idejű, vagy távmunkára irányuló, ha ezt maga a munkaszerződés tartalmazza. Annak sincs akadálya, hogy az atipikus munkaszerződést módosítsák a felek tipikusra. Például, az eredetileg fél évre felvett munkavállaló elnyeri a munkáltató elismerését, és az eredeti időtartam lejárta előtt határozatlan idejűre módosítják a munkaszerződését.

A jogviszony típusok közötti átjárhatóság előmozdítása érdekében a törvény előírja, hogy a munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat azokról az álláshelyekről, ahol ilyen változásra lehetőség van. Például a helyben szokásos módon, a faliújságon, intraneten, belső hírlevélben ki kell hirdetnie, hogy milyen üres részmunkaidős álláshelyek érhetőek el. Ez a közzététel a munkavállalók tájékoztatását szolgálja, de nem jelenti azt, hogy a lehetőségre jelentkező munkavállalóval kötelező lenne módosítani a munkaszerződést.

A gyakorlatban a munkaszerződés módosítása általában több munkafeltételt érintően, „csomagban” történik. Például, a munkakör változása hozza magával az alapbér változását is. Vagy: a munkáltató gazdasági helyzete miatt a felek 20%-kal csökkentik a munkavállaló alapbérét, ezzel egyidejűleg heti munkaideje 40 óráról 30 órára csökken. Az egyes módosítások érvényessége ilyenkor – vita esetén – külön is vizsgálható.

A munkaszerződés a munkaviszony alanyai vonatozásában nem módosítható. Nem változtatható meg tehát sem a munkavállaló, sem a munkáltató személye. Ha a munkáltató új munkavállalót kíván foglalkoztatni, az már egy másik munkaviszony lesz. Ha pedig a munkáltató személyében következik be változás, arra külön szabályok vonatkoznak. Kizárt a módosítás néhány további esetben is, így például a felek utólag nem köthetnek ki próbaidőt. A próbaidő ugyanis csak a munkaviszony kezdetén köthető ki, utóbb legfeljebb a már kikötött próbaidő meghosszabbítására van lehetőség.

A munkaszerződés módosítására nem minden változás esetén van szükség. Ide tartozik különösen, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megváltoznak (pl. emelkedik a minimálbér, vagy változik a szabadság kiadásának szabályozása). Ilyenkor akkor is változik a jogviszony tartalma, ha a felek ezt nem vezetik át a szerződésen. Nem igénylik a munkaszerződés módosítását a munkaviszony tartalmát ideiglenesen, átmenetileg érintő kisebb változások sem. Ilyen eset például, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult, vagy a munkáltató a munkakörébe tartozó olyan feladattal bízza meg, amelyet eddig még nem látott el. Nincs szükség a munkaszerződés módosítására akkor sem, ha csupán szervezeti változás történik a munkáltatónál, de a munkavállaló munkaköre, alapbére, a munkavégzés helye változatlan marad.

Végül, a törvény kivételesen megengedi a munkáltatónak, hogy átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa a munkavállalóját. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalúan, utasítással kimozdítja a munkavállalót a munkaszerződés adta keretek közül, és attól eltérően foglalkoztatja. Ha ez az ideiglenes időtartam letelt, a munkavállalót az eredeti munkaszerződése szerint kell továbbfoglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás hasznos eszköz lehet a munkáltató számára a rugalmas foglalkoztatáshoz, másfelől igen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Éppen ezért a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak számos fontos törvényi korlátja van, többek között időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.