Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
A dolgozó fiatalok fele, 51 százaléka érzi biztosnak a munkahelyét, mindössze 11 százalékuk mondta bizonytalannak az állását – állapította meg a K&H ifjúsági index felmérés a harmadik negyedévben. Az elmúlt fél évtized a dolgozó magyar fiatalok munkahelyeinek stabilitásában romlást hozott, miközben munkahelyi megbecsültségük nagyjából változatlan maradt, bár az idén hullámzó eredmények születtek.
A dolgozó fiatalok fele, 51 százaléka stabilnak látta az állását az idei harmadik negyedévben, ez hasonló az év második három hónapjában mért – 52 százalékos -– eredményhez – derül ki a K&H felméréssorozatából, amely a fiatalok munkahelyükhöz fűződő viszonyát vizsgálta.
Biztos vagy instabil?
A friss eredmények szerint a megkérdezettek majdnem negyede vélte úgy, hogy nagyon stabil az állása, míg 27 százalékuk inkább stabilnak, mint ingadozónak látta a foglalkoztatásukat. A legtöbben azok voltak, akik szerint átlagos a munkahelyi helyzetük: arányuk meghaladta a 37 százalékot, azaz tízből majdnem négyen voltak ezen a véleményen. Egyáltalán vagy nem igazán stabilnak a válaszadók 11 százaléka tartotta a helyzetét. Az 51 százalékos átlag érték az első két csoport összesített véleményét tükrözi. Ezen belül Budapesten a helyüket többé vagy kevésbé stabilnak tartók aránya 66 százalék volt, míg a vidéki kisvárosokban csupán 36 százalék.
Nem is olyan régen, 2017 közepe és 2020 közepe között a munkahelyüket stabilnak tartó fiatalok aránya még 63–71 százalék közé esett, ezt követően zuhant ez a kétharmad körüli arány 2021 közepére 50 százalék környékére, azóta pedig ezen a szinten stagnál a mutató.
Megbecsülik őket?
Más a helyzet a fiatalok véleményében arról, hogy mennyire becsülik meg őket a munkahelyükön. Azok aránya, akik úgy érezték, hogy eléggé vagy kifejezetten megbecsülik őket, 36 százalék volt 2017 közepén és 39 százalék 2023 harmadik negyedévében. A két adat nagyjából hasonlóan alakult végig ebben az időszakban, eltekintve néhány pozitív és negatív kilengéstől.
Forrás: K&H ifjúsági index
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
