Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A technikai eszközök jobb kihasználása, vagy egy adott technológia avulás előtti kiaknázása érdekében fontos lehet a munkáltatónak, hogy minél intenzívebb legyen a termelés. Ezt teszi lehetővé a többműszakos és a megszakítás nélküli munkarend. Ilyenkor a munkáltató üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló munkaidejét, ezért több munkavállalói csoport látja el a feladatot, akár folyamatos, szünet nélküli működést biztosítva.
Az új törvényi definíció szerint a munkáltató tevékenysége többműszakos, ha a annak tartama eléri a heti 80 órát. Míg bármely munkáltató tevékenysége lehet többműszakos, a megszakítás nélküli munkarend nem választás kérdése. A megszakítás nélküli tevékenység csak a törvényi definícióban meghatározott, objektív kritériumok fennállta esetén állapítható meg. Eszerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl. közműszolgáltatók), vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (pl. szerverpark, hűtőház).
A jellemzőket azonban a munkáltató egyes tevékenységeire külön-külön kell vizsgálni. Például, megszakítás nélküli lehet egy melléktevékenység is (pl. vagyonőr egy nappal nyitva tartó áruházban), illetve a megszakítás nélkül üzemelő szervezetben is lehetnek olyan tevékenységek, amelyekre a jellemzők nem állnak fenn (pl. titkárnő egy hőerőműben).
A két definíció egybevetésével megállapítható, hogy a megszakítás nélküli tevékenység egyben mindig többműszakos is. A naptári naponként legfeljebb 6 órás szünetelés mellett ugyanis biztosan meg lesz a heti 80 órás üzemelési idő.
A többműszakos és a megszakítás nélküli tevékenység jelentősége az, hogy az e körben foglalkoztatott munkavállalókra a munkaidő szabályaival kapcsolatban számos rugalmas rendelkezés érvényes. Így a munkaidőkeret tartama nem csak négyhavi, hanem hosszabb, legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet. Az általános szabályhoz képest (11 óra) rövidebb, 8 órás napi pihenőidő osztható be. A heti pihenőnapok beosztása pedig rendkívül egyenlőtlen is lehet, mivel hat munkanapot követően nem kötelező egy heti pihenőnapot beosztani.
Kissé eltérően alakul a két speciális tevékenység a vasárnapi munkavégzés szempontjából. Mindkét tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak elrendelhető rendes munkaidő vasárnapra is. Ha viszont a vasárnapi munkavégzést kizárólag azért rendelheti el a munkáltató, mert többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatja a munkavállalót, akkor kötelező megfizetnie az 50%-os vasárnapi pótlékot. A megszakítás nélküli tevékenység azonban már nem jár ilyen kötelezettséggel. Ez ugyan egyben többműszakos tevékenységet is jelent, ám mivel ebben az esetben nem teljesül, hogy kizárólag csak ezen a jogcímen lehet rendes munkaidőt vasárnapra beosztani, nem kell pótlékot fizetni.
További különbség a két intézmény között, hogy a megszakítás nélküli tevékenység mellett nem csak vasárnapra, hanem munkaszüneti napra is elrendelhető rendes munkaidő. Ez azonban minden esetben 100% munkaszüneti napi pótlék megfizetéséhez kötött.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
A korábbi szabályozás a két tevékenység között a műszakpótlék tekintetében is különbséget tett, a megszakítás nélküli munkarend ugyanis magasabb pótlékkal járt. Ezt az új munka törvénykönyve már nem tartotta fenn, ezért a műszakpótlék mértéke ma már független a munkáltató tevékenységének jellegétől. Fontos hangsúlyozni, hogy a műszakpótlékra való jogosultság nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy a munkáltató tevékenysége egyébként több műszakos jellegű-e. Az előbbi ugyanis a napi munkaidő kezdetének rendszeres váltakozásán alapul, ami nem függ össze azzal, hogy a munkáltató a tevékenységét heti 80 órát meghaladóan végzi-e.
