Stabil megoldás a munkaerő kölcsönzése a szakmai szövetség szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma; míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra – hívta fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

Alapfokú végzettséggel bruttó 161-346 ezer forint, sikeres középfokú tanulmányokkal bruttó 210-800 ezer forint, felsőfokú diplomával pedig bruttó 230 ezer és 1,5 millió forint közötti bér is megkereshető – közölte legfrissebb felmérése alapján a szervezet.

A munkaerő-kölcsönzést alkalmazzák egyebek mellett akkor, ha magasan képzett munkavállalóra van szükség rövidebb időre, ezek általában középvezetői pozíciók átszervezés, válságkezelés vagy különböző projektek esetén. Alkalmazzák ugyanakkor alacsonyabban képzett munkavállalók esetében is, például betanított jellegű feladatok ellátására – jelezte az MMOSZ.

A foglalkoztatás történhet néhány héttől akár öt évig is, és ezután gyakran előfordul, hogy a kölcsönzött munkavállalót saját állományába veszi a megrendelő. A munkaerő-kölcsönzés jellemző esetei közé tartozik, amikor egy vállalatnál a termelés nem kiszámítható, gyakran változik, a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz nincs megfelelő HR-osztály, létszámstop miatt nem nőhet a létszám, vagy nincs kapacitás a munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki szállítására, munkásszállás biztosítására.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól

Alighanem mindenki számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy túlóra. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkahelyen előfordul, hogy tovább bent kell maradni, vagy végül akkor is be kell menni dolgozni, amikor eredetileg pihenőidő telt volna. Gyakorisága ellenére a túlmunka, vagyis a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, díjazásának szabályaival sokszor mégis kevésbé vannak tisztában – nemcsak a munkáltatók, sokszor maguk a munkavállalók is. Az alábbiakban ezért összeszedjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.