Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyengülnek a munkavállalókat védő garanciák és csökken a jogbiztonság a foglalkoztatásban – mondta Szabó Máté ombudsman A munka méltósága elnevezésű projekt záró rendezvényén. Az új Mt néhány passzusa miatt az alkotmánybírósághoz fordul – jelentette be.
A munka világának problémáit rövid távon elsősorban a válság, a szűkösség hozza felszínre, de Európa nyugati részén az a hosszabb távú kedvezőtlen trend is érződik, hogy a társadalomnak elfogy a munkája, az ipar és a szolgáltatások egyre nagyobb része kitelepül a fejlett világból – mondta Szabó Máté.
A válságra tett hazai gyors, intenzív kormányzati lépések az egyeztetés, a koordináció hiányosságai miatt esetenként visszásságokat okoznak a munkajogi, alkotmányos garanciák terén – figyelmeztetett az alapjogi biztos.
Különösen nehéz a munkaerő-piaci helyzetük a fogyatékosoknak, a hajléktalanoknak, a fiataloknak, a kisgyermekes anyáknak – tette hozzá.
A munkavállalókat védő garanciákat a neoliberális felfogás jegyében hosszabb ideje szűkítik abból a megfontolásból, hogy azok rontják a versenyképességet, de ez egyelőre nem igazolódott be, ugyanis hiába vettek vissza a munkavállalói jogokból, ez nem növelte a foglalkoztatást, illetve a versenyképességet – fejtette ki az ombudsman. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályok gyors változása a jogbiztonság gyengüléséhez vezet. Ez látható abból is, hogy a bíróságoknak esetenként nehézséget okoz az új munkajogi szabályok értelmezése.
| Többet szeretne tudni az új Mt-ről? |
|---|
| Szakmai rendezvények, képzések:
2012. december 5: A munkaidő szabályai 2013. január 1-től A Complex Kiadó új kiadványai: Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez |
A rendezvényen bejelentették, hogy az ombudsman várhatóan még idén az Alkotmánybírósághoz fordul az új munka törvénykönyvének egyes rendelkezései miatt.
A biztos a fogyatékosok foglalkoztatása terén hiányolja az egyes szaktárcák hatékony együttműködését, a világos és egységes szabályozást, és a képzést támogató intézményrendszert.
Lápossy Attila, az ombudsmani hivatal munkatársa a rendezvényen tartott előadásában arról beszélt, hogy miközben a munkavállalókról általában elmondható, hogy kiszolgáltatottak, a közfoglalkoztatottakra ez kétszeresen igaz, hiszen munkaadóik közhatalmi jogosultságokkal is rendelkeznek. A vizsgálatok szerint a közfoglalkoztatottak fizetésüknek a minimálbérhez közelítését várják és azt, hogy ne hetente fizessék bérüket, hanem a havi rezsiszámlákhoz igazodva. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a garanciális szabályok rögzítése mellett e téren különösen fontos azok betartásának ellenőrzése is, hogy a rendelkezések ne maradjanak papíron. Az ombudsman munkatársa különösen kifogásolta azt a jelenséget, hogy egyes helyeken az elbocsátottak helyére vesznek fel közfoglalkoztatottakat.
Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta: a megállapítások egy részével egyetért, de arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011 januárjában a közfoglalkoztatásban megszűnt a korábbi átláthatatlan, pazarló gyakorlat. Rámutatott: a közfoglalkoztatás célja, hogy az állam átmenetileg adjon munkát azoknak, akik például koruk, egészségi állapotuk vagy képzetlenségük miatt hátrányban vannak a munkaerőpiacon. Októberi adatok szerint a közfoglalkoztatottak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, több mint negyede pedig szakmunkásképzőt.
