Az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet szerint 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelés várható a szakképzésben dolgozó pedagógusoknál, amire a kormány évi 35 milliárd forint többlettámogatást biztosít – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az itt tanító pedagógusok munkaviszonyát a jövőben a Munka törvénykönyve szabályozza.
Közölték, a tervekről a minisztérium a napokban is tárgyalt a legnagyobb pedagógusszakmai érdekképviseletekkel, a Pedagógusok Szakszervezetével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével.
Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor osztrák mintára jobb és gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok és oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók. A javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére.
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola – írták.
A szakképzésben oktató több mint 32 ezer pedagógus bére 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik. A differenciáltan megállapított bérek a legjobban teljesítő, elsősorban szakmai tárgyakat tanító pedagógusok esetében ennél nagyobb mértékben is emelkedhetnek. Például egy egyetemi diplomával és 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye bruttó 300 ezer forint helyett jövőben akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. A szakképző intézményekben oktató tanárok már nem a merev bértáblához kötött köznevelési törvény, hanem a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak majd. Ez teszi lehetővé a nagyobb béremelést, a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését. A törvénytervezet garantálja, hogy senki nem fog rosszabbul járni. A tanárok megtarthatják a pedagógusi pályával együtt járó kedvezményeket is.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Állásközvetítő portállal és segélyalappal támogatja a kommunikációs szakembereket a MAKSZ
2020. augusztus 12.
A kommunikációs iparágra specializálódott, online állásközvetítő portált hozott létre a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége.
Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér
2020. augusztus 11.
Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.
Rezsiátalányt kaphatnak majd a távmunkások
2020. augusztus 7.
Ősszel kerülhet a kormány elé a foglalkoztatási javaslatcsomag, amellyel a járvány második hullámával megküzdést szolgálná.
Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
2020. augusztus 6.
Megállapodtak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői csütörtökön abban, hogy átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók a Magyar Postánál, emellett megmarad az éves teljesítmény elismerés is.
A nagy cégek nagyobb arányban álltak át a folyamatos távmunkára veszélyhelyzetben
2020. augusztus 6.
A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el.