Évente 50 ezerrel nő a betöltetlen álláshelyek száma

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. november 6.
Címkék: , ,
Rovat:
Immár négy éve a magyar gazdaság egyre erősödő problémája a munkaerőhiány: mára több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül, és a jelenleg évi mintegy 50 ezres növekedést mutató tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható – derül ki a BDO Magyarország közelmúltban készült elemzéséből.

A legnagyobb gond jelenleg az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban érzékelhető, ezt követi az egészségügy és a szociális ellátás, majd a kereskedelem és a vendéglátás. A legtöbb nehezen betölthető munkakör esetében fontos tényező a kínált munkabér alacsony szintje, ugyanakkor a fizikai dolgozóknál a külföldi kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát.

Az iparban a szellemi munkakörök területén a mérnöki pozíciókba (villamos- gépész- és vegyészmérnökök) keresnek leginkább munkatársakat. Ez utóbbi területen várhatóan a következő években tovább romlik a helyzet: a nemzetközi cégek nagy fejlesztőközpontjai immár nem csupán Nyugat-Európából, hanem már az Egyesült Államokból és a Távol-Keletről is egyre erősebb elszívó hatást gyakorolnak. Az Y és Z generáció tagjai pedig a korábbi korosztályoknál jobb nyelvismeretük és nagyobb mobilitásuk, valamint a szinte akadálytalan információáramlás miatt jóval nehezebben tarthatók itthon.

A munkaerőhiány mértéke a következő néhány évben tovább nőhet, ám ennek üteme több intézkedés hatékony kombinálásával mérsékelhető. A kialakult helyzet megoldása érdekében a leggyakoribb eszköz a bérek folyamatos emelése, ám ez hosszabb távon komoly megtérülési és versenyképességi problémákhoz vezet. Egyre elterjedtebb a külföldi (elsősorban ukrán) munkaerő alkalmazása, ám erre a nyelvi korlátok miatt főként az egyszerűbb fizikai munkák körében kerül sor.

A fenti eszközök mellett a belföldi munkaerő mobilitásának erősítésében van komoly potenciál, az utazás megkönnyítése (például célzott buszjáratok üzemeltetése) mellett szálláshely és bérlakások nyújtása, illetve lakhelyváltoztatás esetére a házastás számára is biztosított munkahely a legjellemzőbbek. Főként a képzettebb munkaerő számára fontos vonzerő lehet olyan egyedi munkakörülmények teremtése, mint a távmunka, gyakornoki programok, vagy olyan részmunkaidős lehetőségek, amelyek főként kismamák, kisgyerekesek és nyugdíjasok munkába helyezését könnyíthetik meg.

Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerőhiány várhatóan hosszú ideig fennálló probléma marad, a cégek nem kerülhetik meg azokat a hosszabb távon megtérülő beruházásokat sem, amelyek az egyszerűbb folyamatok automatizálását célozzák – olvasható a BDO lapunkhoz eljuttatott közleményében.


Kapcsolódó cikkek:


Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér
2020. augusztus 11.

Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.

Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
2020. augusztus 6.

Megállapodtak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői csütörtökön abban, hogy átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók a Magyar Postánál, emellett megmarad az éves teljesítmény elismerés is.