Távmunka vs home office


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.

Főként a távmunka standard törvényi szabályaitól eltérő, a járványra tekintettel meghozott speciális kormányrendeleti rendelkezésekről olvashattunk sokat, kevesebb szó esett a békeidőben irányadó általános szabályokról. Az alábbiakban a távmunka ill. home office törvényi szabályaira és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra fókuszálunk.

Az Mt. szerint a távmunka és a home office nem azonos fogalmak

A távmunka és a home office a magyar munkajogi nyelvezetben nem azonos fogalmak, bár a gyakorlatban eddig sok esetben szinonimaként használták őket a távmunka megjelölésére. A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyve (Mt.) definíciója szerint olyan tevékenység, amit a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen, számítástechnikai eszközzel végez, és annak eredményét elektronikusan továbbítja. Távmunkavégzés csak akkor folytatható, ha erről a felek munkaszerződésben megállapodtak.

Ettől eltérően a home office intézményének nincs jogszabályi definíciója, azonban az élő gyakorlatban tulajdonképpen egyfajta részleges távmunkavégzést jelent, és bármely munkaköri feladat ellátható ennek keretében. A gyakorlatban a home office keretében a munkavállaló a heti munkanapjainak egy részén – pl. heti 1-2 nap – otthonából dolgozik, erről a felek gyakran írásban is megállapodnak, egyes munkáltatóknál pedig egyoldalú munkáltatói szabályzat teszi lehetővé és határozza meg a szabályait. A koronavírus járvány felszínre hozta a home office kodifikálásának indokoltságát, az ősszel ígért Mt. módosításról azonban még nincs hír.

Távmunka – speciális szabályok kapcsolódnak hozzá

A távmunkavégzéshez a munkavállaló otthonát előzetesen munkavédelmi szempontból minősíteni – auditálni – kell, hogy a biztonságos munkavégzés – melyért távmunka esetén is a munkáltató felel – biztosított legyen.

Az audit vizsgál egyebek mellett; érintésvédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai szempontokat, a természetes fényviszonyokat, fűtési és szellőztetési körülményeket, lehetőségeket. A munkavégzés helye távmunka esetén nem a munkavállaló teljes lakása, csupán az a helyisége, ahol a munkavégzés történik, ahol a munkavégzés helye kialakításra kerül.

távmunka

Az auditot követően a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkavégzéshez hazavitt, a munkáltató által biztosított munkaeszközök előzetes munkáltatói vizsgálata, kockázatértékelése szintén szükséges, az eszközök biztonságos állapotának fenntartásáról pedig ezután a munkavállaló gondoskodik. A sikeres auditot követően a munkaviszonyt a gyakorlatban a következő sajátosságok jellemzik.

Munkaidő, szabadság kezelése távmunka esetén

Amennyiben a felek nem állapodnak meg másként, a távmunkavégzés kötetlen munkarendben zajlik, azaz a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét. Ez egyúttal azzal is jár, hogy nincs munkaidő-nyilvántartási kötelezettség, egyúttal fogalmilag kizárt a rendkívüli munkavégzés – azaz a túlóra – is. Természetesen annak semmi akadálya, hogy a felek kötött munkarendben állapodjanak meg a távmunkavégzés idejére is, pont úgy, mintha a munkavállaló az irodában dolgozna. Ebben az esetben a munkavállalónak a beosztott munkaidőben kell rendelkezésre állnia (például telefonon vagy e-mailen elérhetőnek kell lennie).

A szabadság kivétele természetesen távmunkavégzés esetén is ugyanúgy történik, mint más egyéb esetben. A kiadott szabadság napjai alatt a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állnia, nem kell munkát végeznie. A szabadságot – kötetlen munkarend esetén is – nyilván kell tartani.

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít, így az otthon dolgozók sincsenek teljesen elszigetelve a munkahelyi történésektől. A munkáltató azt is biztosítja a távmunkát végző munkavállaló részére, hogy a munkavállaló a cég területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

Távmunkavégzés esetén jellemző, hogy a munkavállaló nagyobb önállósággal dolgozik, mint a nem távmunkás munkavállalók, a munkáltató utasítási joga pedig kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Azonban a munkáltató a munkavégzést távmunka esetén is ellenőrizheti. Az ellenőrzés szabályairól a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg, a törvény azonban bizonyos korlátokat szab az ellenőrzésnek a munkavállalói magánszféra védelmében. Az ellenőrzést a munkáltató köteles előzetesen bejelenteni a munkavállaló részére, és az ellenőrzés nem jelenthet sem a munkavállaló sem pedig az ott élő más személy(ek) számára aránytalan terhet. Így például nem folytathat ellenőrzést a munkáltató előzetes bejelentés nélkül, vagy munkaidőn kívül.

A veszélyhelyzet időszakára vonatkozóan rendelet szabályozza milyen könnyítéssekkel élhet a munkáltató a távmunka kapcsán.

Mire ad lehetőséget a home office?

Tekintettel arra, hogy a home office intézményének nincsenek rögzített szabályai, a távmunkára vonatkozó fenti szabályokat home office esetében nem kell alkalmazni. Ha tehát a munkavállaló heti 1-2 napon a munkáltatója tudtával, beleegyezésével otthonról dolgozik, ennek nem előfeltétele a lakás előzetes auditja, és a munkaidő-beosztás sem lesz erre az időre kötetlen.

Mindkét esetben igaz, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak mindazon költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült. Ilyen költség lehet mind távmunka, mind pedig home office esetén az internet költsége, de akár a fűtés vagy a világítás többletköltsége is. A viták elkerülése érdekében érdemes a feleknek előzetesen megállapodni arról, hogy a munkáltató milyen költséget milyen mértékben vagy összegig térít meg.

Mivel a home office a munkavállalók számára igen vonzó és ezért széles körben biztosított lehetőség, ennek – beharangozott ám eddig elmaradt – szabályozása tiszta helyzetet teremtene számos fontos szempontból, és világosan különbséget tenne a távmunka és a home office intézménye között.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.