Új cafetéria: célzott szolgáltatások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre,  a célzott szolgáltatások rendszerére.


Cikkünkben ezt a viszonylag ismeretlen juttatást mutatjuk be, melynek hátterét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi  XCVI. törvény (Öptv.) nyújtja, amelynek a célzott szolgáltatásokról  szóló 12/A. §-a 2012. év végén került be a jogszabályba. A juttatás adóvonzatát pedig az Szja törvény 71.§-ának 2013. május 19-i módosítása határozza meg.

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói szerződése alapján úgy fizessen be pénztártag alkalmazottai számára támogatást, hogy azt nem a tagok egyéni számláján írják jóvá, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott, munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönített tartalékban.

A befizetett összeget kizárólag a munkáltató által meghatározott szolgáltatásokra lehet igénybe venni, például orvosi szűrővizsgálatra, esetleg sporteszköz vásárlására vagy éppen valamilyen egészségmegőrző, betegségmegelőző programra.

Fontos szem előtt tartani, hogy a célzott szolgáltatások esetén nincs kivételezés: azt minden pénztártag munkavállaló, valamint a pénztári alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.

A pénztárnak és a munkáltatónak a szerződésben kell meghatározniuk a célzott szolgáltatások

  • körét;
  • a pénztár részére fizetendő összeget (ezt szétbontva a célzott szolgáltatásra, illetve a pénztár működésére felhasználható részre), valamint a rendelkezést a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;
  • nyújtásának módját, rendjét, határidejét, elszámolásának rendjét;
  • eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;
  • eredményessége értékelésének módját, rendjét.

A célzott szolgáltatások nyújtásakor a munkáltató kedvezményesen, azaz 35,7%-os összteherrel (1,19*0,16+1,19*0,14) adózik a juttatás után, amennyiben a befizetett összeg éves szinten nem haladja meg pénztártag alkalmazottakként a mindenkori minimálbér összegét, ami 2014-ben 101.500 Ft. Az ezt meghaladó rész egyes juttatásnak minősül, adóterhe értelemszerűen magasabb, összesen 51,17%.

A célzott szolgáltatások előnye, hogy a béren kívüli juttatások 500.000 Ft-os keretösszegének számításánál az így nyújtott összeget figyelmen kívül kell hagyni.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A célzott szolgáltatás mindezek alapján tehát olyan béren kívüli juttatási forma, amely után a munkáltató kedvező módon adózik, a munkavállaló oldalán pedig adómentes, hiszen a felhasználáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Egy jól kiválasztott szolgáltatás pedig mindemellett még növelheti is a munkavállalói elégedettséget.

A bejegyzés szerzője Hajdu Bernadett, a LeitnerLeitner Magyarország szakértője. Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.

 

A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője.

Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.