Új Mt: megkötik az állami cégek kezét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állami tulajdonú vállalatoknál nem lehet majd olyan kollektív szerződést kötni, amely a Munka törvénykönyvében foglaltaknál kedvezőbb feltételeket tartalmaz – értesült az MSZOSZ egyik vezetője. A szakszervezet külön kiadványban tájékoztatja a munkavállalókat az új Munka törvénykönyve – számukra inkávbb hátrányos – változtatásairól.

A július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve értelmezéséhez nyújt segítséget az a kiadvány, amelyet az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete állított össze és amelyet szerdán mutattak be Szombathelyen. Az egyelőre tízezer példányban megjelentetett, és országosan is terjeszteni kívánt „munkajogi kisokos” közérthető módon, kérdés-felelet formájában tartalmazza mindazt, amit a munkavállalóknak az új Munka törvénykönyve rendelkezéseiről tudniuk kell – mondta Horváth Csaba, az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviseletének vezetője.

Sok hátrány éri a dolgozókat

Az új Munka törvénykönyvében a munkavállalókra nézve túl sok a hátrány és túl kevés az előny. Az új törvény a felek megállapodásává teszi a munkaszerződést, cinikus módon úgy tesz, mintha a felek egyenrangúak lennének, pedig a munkáltató és a munkavállaló soha nem egyenrangú, hiszen a munkáltató oldalán legtöbbször ott vannak a képzett jogászok, a legtöbb esetben a munkáltató, nem pedig a munkavállaló szabja a feltételeket – mondta a szakszervezeti vezető.

Megszűnik a délutános és az éjszakai pótlék közti különbség, a műszakpótlék mértéke egységesen 30 százalék lesz. Más értelmezést kap a műszak fogalma, ugyanis csak 18 órától másnap 6 óráig jár pótlék. Aki pedig például 14 és 18 óra között dolgozik, mondjuk eladóként, az nem kap majd délutáni pótlékot – emelt ki néhány konfliktusos pontot az új jogszabályból Horváth Csaba.

Új elem a jogszabályban az is, hogy a kormánynak lehetősége lesz munkavállalói csoportonként – szakmánként, képzettségi szintenként, vagy akár regionálisan is – eltérő minimálbér megállapítására – mondta.

Az állami cégeknél dolgozókon csattan az ostor?

Az új Munka törvénykönyvének végrehajtásához számos törvényt meg kell majd változtatni, a rendelkezéseket össze kell hangolni. Információja szerint az állami tulajdonú vállalatoknál nem lehet majd olyan kollektív szerződést kötni, amely a Munka törvénykönyvében foglaltaknál kedvezőbb feltételeket tartalmazhat.

A MÁV esetében ez például azt jelenti, hogy a jelenlegi napi 7,6 óra munkaidő automatikusan napi 8 órára változik, ami a szakszervezeti vezető szerint 2000-2500 vasutas munkahelyének megszűnését eredményezheti.

Tudatosságra biztat a szakszervezet

Horváth Csaba szerint a magyar munkavállalók zömének „nagyon alacsony a jogérzékenysége”, sokan anélkül írnak alá munkaszerződéseket, hogy azt alaposan végigolvasnák, valójában tisztában lennének az abban foglaltakkal.

A munkavállalóknak ma már egyre inkább öngondoskodóvá kell válniuk, a helyes magatartás pedig az, hogy alaposan tájékozódnak egy munkaszerződés aláírása előtt és ha szükséges segítséget kérnek annak értelmezéséhez – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

---