Új Mt: most már hatályba léphet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés hétfőn este elfogadta az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.


A 250 igen szavazattal, 99 ellenében – elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat.

Az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, és július 1-jével gyakorlatilag minden szabály életbe lép.

Az elfogadott jogszabályban ugyanakkor vannak erre vonatkozóan kivételek, így például a szabadság és távollét számítására, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket egyelőre nem kell alkalmazniuk a vállalatoknak, majd csak 2013. január 1-jétől.

Az iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalóknak továbbra is a régi Mt. június 30-án hatályos vonatkozó paragrafusa alapján kell kötelezően kiadandó szabadidőt biztosítani. Ez az új törvénykönyv hatálybalépése előtt kezdett tanulmányokra a befejezésükig érvényes.

Az elfogadott törvény mintegy negyven paragrafusát módosítja az új Munka törvénykönyvének: bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

Vasárnapra elrendelhető rendes munkaidő a kereskedőknél is. Ilyen esetben a most elfogadott jogszabály szerint ötven százalék bérpótlék illeti meg a kereskedelemben dolgozókat, ugyanúgy, ahogyan a több műszakban és a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat is.

A szabadsággal kapcsolatban fontos változás, hogy a szabadságnapok számának és kiadásának kérdésében a munkáltató kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára térhet el az Mt.-ben foglaltaktól. A kódex szerint az alapszabadság húsz munkanap, emellett életkor alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár.

A korábban elfogadott Munka törvénykönyve szerint túlóra esetén a munkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár. Ezen a hétfőn elfogadott jogszabály úgy változtat, hogy a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék jár, vagy a felek megállapodása alapján szabadidő.

A jogszabály a módosító rendelkezések között az új Mt.-n kívül a többi között a polgári perrendtartásról, a közúti közlekedésről, a sztrájkról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosítja.

Az Adó Online kedden reggel részletes összeállítást közöl azokról a módosításokról, amelyek a már kihirdetett kódexet változtatják.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető

(forrás:MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.