Új szabályok a nyugdíjbiztosításban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban TnyR.) több rendelkezése is módosul 2014. január 1-től. A módosuló szabályok egy része a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek (fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hatásköri, illetékességi szabályait érinti.


A nyugdíjügyek intézése általános szabályként az ügyfél lakóhelye szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál történik.

Három olyan ügycsoport van, amely központosított ügyintézés alá tartozik szakmai indokoltság alapján.

Ezek az ügyek: a nyugdíjasként elhunyt személy után igényelt hozzátartozói nyugellátások, a nemzetközi nyugdíjügyek, és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak illetve hozzátartozóinak nyugdíjügyei.

Ezeket az ügyeket az egész ország területére kiterjedő illetékességgel a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóság intézi.

A nyugdíjágazat feladatai magukban foglalják az ellátás megállapításával és az adategyeztetési eljárással kapcsolatos teendőket is, mely komplex feladatkör a jogszabálymódosítás kapcsán a jövőben teljes körűen érinti a fegyveres testületeknél, köztük a nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók ügyeinek intézését.

A TnyR. 1.§ (2) bekezdése kiegészül egy i) ponttal, mely szerint 2014. január 1-től a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha a kérelmező korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

Azaz a nyugdíjügyek mellett az adategyeztetési eljárás is a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatkörébe tartozik 2014. január 1-től, ha az ügyfél szolgálati viszonyban áll fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal (TnyR. 3.§ a) pontja).

A adategyeztetési eljárás így a fenti személyi körben a megyei, fővárosi nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál megszűnik.

Az egységes eljárás megjelenik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII.29) Korm. rendeletben is, melynek 1.§ (2) bekezdés b) pontjaként beépítésre került, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el akkor is, ha a kérelmező korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

2014. előtt a feladatkörben csak azok az esetek szerepeltek, ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt.

A 2014-es eljárási rendről az érintett személyek szolgálati helyüktől és természetesen a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatoktól is tájékoztatást kapnak.

A TnyR. módosuló szabályainak másik része az árvaellátás megállapításának szabályait bővíti egy kiemelt figyelmet igénylő ügyfélkörben, a súlyosan egészségkárosodott árvák vonatkozásában.

Nagy problémát jelentő élethelyzet, ha a tizenhatodik életévét betöltő árva egészségi állapota miatt tizenhat éves kora után, mely időpontig alanyi jogon jár az árvaellátás, nem tudja tanulmányait folytatni. (Ez sokszor szellemi képességei miatt nem lehetséges.)

Az árvaellátás megszűnik, mert az árva nem fog nappali tagozatos tanulmányokat folytatni, amely jogosultságot ad.
A súlyos egészségkárosodás miatt 18. életévtől megállapítható rokkantsági járadékig az árva ellátatlan.

Ezen a problémán segít az új rendelkezés, amely méltányosságból lehetővé teszi árvaellátás megállapítását az árva tizenhatodik életévét követően akkor is, ha nem folytat tanulmányokat.

A szabály bővül azzal a további méltányossági rendelkezéssel is, mely azt a problémát orvosolja, ha az árvaellátáshoz az elhunyt szülő Magyarországon nem szerzett az életkorának megfelelő mértékű szolgálati időt, de európai uniós rendelet hatálya alá tartozó, vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezményes országban is rendelkezik szolgálai idővel, amely a jogosultsághoz szükséges lesz, és a külföldi szerv szolgálati idő igazolásának megérkezéséig az árva ellátatlan.

Az új szabály lehetőséget ad arra, hogy rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás legyen megállapítható ebben az átmeneti időben is amely hosszú periódus is lehet.

Ez a méltányossági árvaellátás előlegként kezelendő, és a végleges ellátás megállapításakor elszámolás alá kerül (TnyR. 72.§ (5) bekezdése.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.