Újabb munkahelyteremtő támogatások indulnak a foglalkoztatottság megőrzése érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztatási színvonal fenntartása érdekében a kormány 17,6 milliárd forintos kerettel indította el újra a „Vállalkozások munkaerő támogatását” és a munkatapasztalat szerzését elősegítő támogatásokat, amelyek több mint 20 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez járulhatnak hozzá.

Hat hónapja történelmi csúcsot dönt, azaz meghaladja a 4,7 milliót a foglalkoztatottság, miközben az álláskeresők száma soha nem volt még ilyen alacsony – emelte ki keddi közleményében Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy mindent meg kell tenni, hogy a foglalkoztatottsági szint megmaradjon és elkerülhető legyen a recessziót. Ennek érdekében a kormány 17,6 milliárd forintos kerettel indította el újra a „Vállalkozások munkaerő támogatását” és a munkatapasztalat szerzését elősegítő támogatásokat, amelyek több mint 20 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez járulhatnak hozzá.

A Vállalkozások munkaerő támogatása program legfeljebb hat hónapon keresztül támogatja azon munkát keresők elhelyezkedését, akik 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott 25 év feletti álláskeresők. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bérköltség 50 százaléka, de teljes munkaidős foglakoztatás esetén legfeljebb 250 ezer forint havonta. Ez maximálisan tehát 1,5 millió forintos támogatást jelenthet. Hozzátehető, hogy – jogosultság esetén – a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatási programokkal együttesen igénybe véve a munkaerő támogatása 9 hónapot is lefedhet, ebben az esetben álláskeresőnként a 3 millió forintot is meghaladhatja az állami támogatás mértéke.

A munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatások részleteiről Czomba Sándor kifejtette: a fiatal szakképzettek munkatapasztalat szerzése esetén a támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén maximum a hatályos garantált bérminimum kétszerese, azaz havi legfeljebb 592 800 forint. A támogatással azok a 30. életévüket be nem töltött, utolsó szakképzettségüket 2011-ben vagy azóta megszerzett, nyilvántartott álláskeresők segíthetők, akiket munkaviszony keretében teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben foglalkoztatnak.

A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatását azon nyilvántartott álláskeresők után igényelhetik a vállalkozások, akik tartósan álláskeresők, vagy 12 hónapon belül gyermeknevelési ellátásban részesültek, vagy 25-30 év közötti pályakezdők vagy közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethetők, vagy 50 év felettiek, illetve alacsony iskolai végzettségűek. Esetükben a támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a megállapítás napján hatályos minimálbér 150 százaléka, azaz jelenleg 348 ezer forint. Az új munkahelyteremtő támogatások részletes hirdetményei és pályázati anyagai a foglalkoztatási portálon elérhetők – hívta fel a figyelmet Czomba Sándor.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.