Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Véget érhetnek a távolléti díjjal kapcsolatos bizonytalanságok? Akár már júniusban hatályba léphet az Mt.-t módosító törvény. A törvényjavaslat módosító indítványairól június első hetében szavaznak a képviselők.
Átszámítás havibéreseknél
A javaslat módosítaná a hatályos szabályozás legtöbb vitát kiváltó szabályát, az egy órára járó alapbér, illetve a ledolgozott időre járó díjazás számítását. Eszerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.
E bonyolult mondat alapján tehát az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett hétköznapra. Például, a havi alapbér 200.000 Ft, az adott hónapban 20 hétköznap volt, a munkavállaló napi munkaideje 8 óra. Ebből az egy órára eső alapbér 200.000/20/8 =1.250 Ft. Ha a munkavállaló hétfőtőn péntekig megy szabadságra egy héten, az általános munkarend szerint teljesítendő órák száma 40 óra. Így az erre az időszakra eső alapbér: 1.250 Ftx40=50.000 Ft.
Értelmezésem szerint a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni az általános munkarend szerinti óraszám számításánál, hiszen a havibéres munkavállaló havi alapbére az e napra járó díjazást is magában foglalja. A példabeli számítás tehát akkor is követendő, ha a 20 hétköznapból egy munkaszüneti nap volt.
A 174-es osztó is megmarad
A jelenlegi 174-es osztó mégsem tűnne el teljesen az Mt. szövegéből. A javaslat ugyanis fenntartaná ezt az osztószámot a havibéres munkavállaló egy órára járó bérpótlékának meghatározásánál. A bérpótlék számítási alapja ugyanis – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér. Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbért ebben az esetben viszont nem a fenti metódussal számítanánk, hanem a havi alapbért az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén pedig ennek arányos részével kellene osztani. Az indokolás szerint ennek az a célja, hogy a bérpótlékok mértéke ne változzon attól függően, hogy az adott hónapban hány általános munkarend szerinti munkanap van. A 174-es átalányosztóval egy óra éjszakai munkáért ugyanannyi pótlékot kap majd a munkavállaló minden hónapban, függetlenül a munkanapok számától.
A kétféle osztószám a rendkívüli munkavégzés pótléka esetén okozhat furcsa helyzetet. Ekkor ugyanis a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül teljesített órákra járó alapbért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával, majd a napi munkaidővel való osztással kellene meghatározni, az ugyanerre az időre járó túlórapótlékot viszont a 174-es osztóval.
A távolléti díj összetevői: minden pótlékátalány számít!
A távolléti díj összetevői is változnak a javaslat szerint. Alapvetően továbbra is az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell majd megállapítani.
Az NGM eredeti tervezetéhez képest is újdonság, hogy az alapbér mellett a pótlékátalány is mindig a távolléti díj része lesz. Jelenleg átalány formában is csak azok a bérpótlékok jutnak jelentőséghez, amelyeket a bérpótlék-részben kifejezetten figyelembe kell venni. A javaslat alapján viszont a rendkívüli munkavégzésért járó és a munkaszüneti napi pótlék is része lesz a távolléti díjnak, ha azt a felek átalány formájában határozták meg. A havi pótlékátalány arányos részének meghatározásakor is az adott időre járó alapbér meghatározására vonatkozó, fent ismertetett átszámítást kell alkalmazni.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a munkáltató a távolléti díj alapbér-részét a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével teljesítse. Nem kellene tehát külön kiszámítani a távollét idejére járó alapbér-részt és a ledolgozott időre járó alapbért, elegendő az adott havi alapbért (és pótlékátalányt) kifizetni. A távolléti díj teljesítménybér- és bérpótlék-részét természetesen ekkor is külön ki kell majd számítani. A javaslat új kisegítő szabálya szerint, ha a távollét tartama során az alapbér, vagy a pótlékátalány összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.
Mikor számoljunk a teljesítménybérrel is?
A javaslat pontosítja a teljesítménybér-rész számításának szabályait. Megmaradna az a szabály, hogy a teljesítménybér csak akkor része a távolléti díjnak, ha kizárólag teljesítménybérben kapja az alapbérét a munkavállaló, vagy ha időbérrel vegyes rendszerben, de az időbér nem éri el az alapbér összegét (pl. 100.000 Ft alapbérből 20.000 Ft havi fix juttatás, 80.000 Ft pedig a 100%-os teljesítmény esetén jár). A ma hatályos szabályozás alapján azonban az alapbért utóbbi esetben is külön figyelembe kell venni a távolléti díj számításánál, noha az ilyenkor teljesítménybér elemet is tartalmaz. Ezt korrigálná a javaslat, kimondva, hogy a teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni, azzal, hogy az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbér-részt a távolléti díj alapbér-részében kell figyelembe venni. Ezzel megszűnne a duplikáció a bérelemek beszámításánál.
Egyféle távolléti díj, egyféle pótlék-beszámítás
A hatályos szabályozás a legtöbb fejtörést talán a távolléti díj bérpótlék-részének számítása kapcsán okozza. Jelenleg ugyanis kétféle számítási módszert kell alkalmazni. Ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, úgy csak egyes bérpótlékokat kell figyelembe venni a távolléti díj részeként és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ha viszont a távollét idejére volt munkaidő-beosztás, úgy a távolléti díj nem tartalmaz bérpótlék-részt, hanem az alapbér és a teljesítménybér alapján számolt távolléti díjon felül a munkavállaló minden olyan bérpótlékot is tételesen megkap, amely az adott távollét idején megillette volna, ha munkát végez.
Ezzel szemben a tervezet szerint a távolléti díj számításánál nem lesz jelentősége annak, hogy a távollét idejére a munkavállalónak van-e munkaidő-beosztása, vagy sem. Ebből eredően mindig egyféle távolléti díj számítást kell majd alkalmazni. Megmarad viszont a munkaidő-beosztás jelentősége az állásidő tekintetében. Ha tehát az állásidő olyan időszakra esik, amelyre a munkavállalót (bármely) bérpótlék megilleti, arra az alapbérén felül jogosult marad.
Számít a vasárnapi pótlék is!
A távolléti díj részeként figyelembe veendő bérpótlékok körét és ennek részletszabályait a módosítás eredeti tervezete nem érintette volna, a Parlament elé került szöveg azonban ezen is változtat. A javaslat szerint ugyanis a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell majd venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában rendes munkaidőben munkát végzett. Ez elsősorban a kereskedelmi ágazatban dolgozóknak jó hír, hiszen ott rendszeres a vasárnapi munkavégzés (és vasárnapi pótlék is jár), ami a távolléti díj mértékében is tükröződni fog.
Folytatása következik…
A javaslat szerint a távolléti díjra vonatkozó új rendelkezéseket a hatálybalépést követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni. A tervezet elfogadása és kihirdetése után egy újabb cikkben részletesen is foglalkozunk a végleges rendelkezésekkel.
Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról
Az Opus Simplex a munkajog szakértője.
Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!
