Változás a külföldi kiküldetések munkabér terheinek kalkulációjában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény sok egyéb módosítás mellett a külföldön kiküldetésben dolgozók járulékalapjának számítási módját is jelentősen megváltoztatja, amely az eddigiekhez képest plusz költségeket jelenthet a munkáltatóknak. Érdemes erre időben felkészülni, és átgondolni a kiküldetési struktúrákat az érintett munkáltatóknak.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 EU Koordinációs Rendelet kimondja, hogy amennyiben az egyik tagállam területén munkavállalót alkalmazó munkáltató a munkavállalót másik tagállam területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen, akkor a munkavállaló továbbra is a küldő állam, azaz jelen esetben Magyarország társadalombiztosítási szabályai szerint lesz biztosított, amennyiben a kiküldetés a 24 hónapot nem haladja meg.

Arra az időszakra, amikor nincsen Magyarországon adóköteles jövedelem, mert a munkavállaló külföldi kiküldetésben van, a járulékalapot képező jövedelem a jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj). 4. § k) pont 2. alpontja alapján „a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege”.

Az alapbér tekintetében fontos tovább vizsgálni a kapcsolódó jogszabályi definíciót is, annak érdekében, hogy megállapítsuk, mi is képezi a munkabér költségeink közül a fizetendő járulékok alapját. A 195/1997-es végrehajtási rendelet 4. § k) pont 2. alpontja definiálja az alapbért, amely szerint az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.

Tehát a külföldi kiküldetés esetén mindezidáig a munkaszerződés szerinti alapbér után kellett megfizetni a magyar járulékokat, amely kalkuláció eddig a ténylegesen számfejtett törzsbéren alapult.

Ugyanakkor a 2020. július 1-jén hatályba lépő 2019. évi CXXII. törvény 27 § ba) pontja alapján arra az időszakra, amikor nincsen Magyarországon adóköteles jövedelem a járulékalapot képező jövedelem „az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset”. Ez az összeg például 2019. júliusában havi 362.600 Ft volt, amely jelentősen meghaladja a magyarországi minimálbért.

(Ennél kisebb összeg is lehet a járulékalap, amennyiben a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett (tárgyhóra elszámolt) jövedelem nem éri el a fenti átlagkereset összegét.) A fenti változással egyidejűleg megszűnik az a szabályozás, mely szerint az alapbérnek a kiküldetést megelőző évi havi átlagos alapbért kell tekinteni.

Így tehát ez a változás azokat a magyar vállalkozásokat érinti leginkább, akik alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat küldenek külföldre dolgozni. Az eddigi gyakorlat alapján a járulékfizetés az előző évi magyarországi alapbér alapján került megfizetésre, míg 2020. július 1-jétől az adott hónapban megszerzett jövedelmet kell járulékalapnak tekinteni.

A fentiekből is látszik, hogy bár csak kissé változott a jogszabály, és sok esetben nincs is jelentősége a járulékalap kalkuláció során, mindazonáltal egyes alacsonyabb alapbérrel rendelkező munkavállalókat kiküldő cégek esetén mégis nagyobb jelentősége lehet. Tekintettel arra, hogy nem könnyű meghatározni, hogy mikor is szükséges a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset figyelembevétele, érdemes kiküldetések esetén átgondolni, hogy a fenti változás hatással lehet-e a vállalkozásunk munkabér költségeire.

A cikk szerzője Szentes Eszter, a VGD Hungary adótanácsadója. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.